A
mai szentmise evangéliumi részlete az Ó-szövetség és Új-szövetség küszöbén
álló, nagy adventi személyiségét, Keresztelő Jánost állítja példaképként elénk.
Jézus
megdicséri az ő előhírnökét:
„Asszonyok szülöttei között nem
támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál.”Az ő
küldetése volt lezárni az Ó-szövetséget és rámutatni az Isten Bárányára, akiben
Isten Új szövetséget kötött népével. Keresztelő János megérdemelte a dicséretet,
mert derekasan helytállással teljesítette hivatását. Feltűnő Jézus
második mondata, ami elhangzott az evangéliumban: „De aki a
legkisebb a mennyek országában, az nagyobb őnála.”Azaz
Keresztelő Jánosnál. Ez
csupán azért, mert Keresztelő János még fél lábbal az Ó-szövetségben áll. Nem Keresztelő
János miatt, hanem miattunk mondja Jézus, akik már az Új szövetség gyermekei
vagyunk, hogy ráébredjünk a felkínált lehetőségre és keresztény hivatásunkra.
Ezt
jelzi a következő tömör szentírási mondat is:
„A mennyek
országa erőszakot szenved.”
Természetesen nem fizikai, vagy szóbeli erőszakoskodásra biztat Jézus, ez
teljesen félreértése lenne Jézus tanításának. Arról van szó, hogy erőfeszítés nélkül, nem nyerhetjük el az
üdvösséget.
Ez az erőfeszítés vágyaink és törekvéseink helyes irányba terelését
jelenti.
Imádkozzuk mi is az alázatosság litánia szavaival:
„Hogy másokat énnálam jobban
szeressenek,
Hogy másokat többre becsüljenek,
Hogy világ szemében nőjön más, én
hadd csökkenjek,
Hogy mást válasszanak ki, engem
félre téve,
Hogy mást magasztaljanak, észre nem
is véve,
Mindenben más előzzön meg fölénybe –
Hogy ezt kívánjam, Uram Jézus, add kegyelmedet!
(Rafael Merry del Val bíboros, Az alázatosság
Litániája)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése