Jó Pásztor Vasárnapja

Az élet fontos és lényeges dolgai néha észrevétlenek és megszokottak. Természetesnek találja a gyerek, hogy naponként van megfelelő táplálék a családi asztalon. A munkás természetesnek találja, hogy megfelelő munkakörülmények között dolgozhat. A hívek közössége magától értetődőnek találja, hogy van, aki ellássa a papi szolgálatot.

Hivatások Világnapja

Itt megtalálható XVI Benedek pápának a Hivatások 44. Világnapjára irt üzenete. Engem ebben a közösségi megközelítés érintett meg. Leginkább a következő mondatot szeretném kiemelni: "A hivatások gondozásához fontos a közösségi Egyház misztériumára odafigyelő pasztoráció, mert aki egy egyetértő, felelősséget együtt hordozó, szolgálatkész egyházi közösségben él, az biztos, hogy könnyebben megtanulja felismerni az Úr hívását."

Szent György

Holnap Szent György és szent Fidél vértanú ünnepe. Jézus igy biztat a napi evangéliumban: ,,Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.” >>>>> tovább

Húsvét 3 vasárnapja

Az apostolok jellemrajzát vizsgálva talán a szent Péter személye a legelevenebb az evangéliumokban.
Könnyen lelkesedik, de ugyan olyan könnyen el is keseredik. Nagy dolgokra vállalkozik, de néha Jézus rápirít. Azonban bármi történne is, nagyon hamar képes eredeti önmagához visszatalálni. >>>>> tovább

Bátorítás

ApCsel 6,1-7; Zs 32; Jn 6,16-21
Jézus a vízen járva így szólt az apostolokhoz: „én vagyok, ne féljetek.” Életünk különféle helyzeteiben ugyan ilyen tapintattal és szeretettel közeledik hozzánk. Hasonló módon bátorít: én vagyok, ne féljetek. Van-e szemünk felismerni őt?

Vállalás

ApCsel 5,34-42; Zs 26; Jn 6,1-15
Az apostolok bátran vállalták a főtanács előtt a Jézusról szóló tanúságtételt, és örömmel szenvedtek érte. Milyen óriási változás ment végbe bennünk a nagyheti eseményekhez képest. Mi vállalunk-e áldozatot hitünkért? Milyen a Jézusról szóló tanúságtételünk?

Engedelmesség

ApCsel 5,27-33; Zs 33; Jn 3,31-36
A főtanács tagjai erőszakkal és tiltásokkal próbálták elhallgattatni az apostolokat, hogy ne beszéljenek a feltámadt Krisztusról. Ők viszont egy nagy igazságot fogalmaznak meg: „inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.” Az Istennek való engedelmesség mindent megelőz.

A hit ereje

ApCsel 5,17-26; Zs 33; Jn 3,16-21
A mai evangéliumi részlet a hit fontosságát hangsúlyozza. Az Apostolok Cselekedetében már nyomon követhetjük, hogy mire képes a hit. Az apostolok bármilyen élethelyzetben, börtönben, vagy szabadon a hit erejétől indíttatva képesek voltak tanúságot tenni a Feltámadott Krisztusról. Kérjük mi is ennek az erős hitnek a kegyelmét.

Szexualitás és a Biblia

A Biblia segitségével, Isten szemével látni a nemiség kérdését. Bemutató, vetitésre alkalmas. Célközönségnek kamasz fiúkra gondoltam. Kiváncsi vagyok a véleményedre.
[chiudi]

A Biblia segitségével, Isten szemével látni a nemiség kérdését. Bemutató, vetitésre alkalmas. Olasz nyelvből készült, alkalmazott forditás. Célközönségnek kamasz fiúkra gondoltam. Kiváncsi vagyok a véleményedre. Adobe Flash Player segitségével, interneten megtekinthető formátumban.

Adobe Flash Player segitségével, interneten megtekinthető formátumban.
[chiudi]

Egység

ApCsel 4,32-37; Zs 92; Jn 3,7-15
Az Apostolok Cselekedete beszámol, hogy a közösségnek „egy volt a szíve, lelke” A húsvéti hit gyűjtötte össze a kezdeti egyházat (is) és formálta krisztusi közösséggé. Imádkozzunk és tegyünk az egység érdekében.

Húsvéti Idő

ApCsel 4,23-31; Zs 2; Jn 3,1-8
Jézus arról beszél Nikodémusnak, hogy újjá kell születnie vízből és Szentlélekből. A húsvéti idő legyen a lelki megújulás, a lelki frissesség időszaka.

Húsvét 2. Vasárnapja

Nyolc nap múlva Jézus ismételten megjelent az apostoli közösségben, és Tamásnak is része lehetett a találkozás kegyelméből. Már arra sincs szükség, hogy megérintse Jézust. Elég látnia, és hallania őt, hogy térdere borulva megvallja hitét és ragaszkodását. Az, hogy kitartott az apostoli közösségben, hogy hű volt, az eredeti szellemhez nagyban hozzájárult ehhez az élményhez. Bővebben >>>>

Tapasztalat

ApCsel 4,13-21; Zs 117; Mk 16,9-15
A mai nap olvasmányai szépen egybecsengenek. Jézus küldi a tanítványokat: „menjetek és hirdessétek az evangéliumot.” Az olvasmányban már a gyakorlatba ültetésről értesülünk: „mi nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk.”
Egyszer egy diák megkérdezte tőlem, hogy honnan tudjuk, hogy a Szentírást az emberek nem a maguk szórakoztatására írták? Íme a válasz: a tanítványok arról beszéltek és írtak, amit láttak és hallottak. Ennyire hiteles a tapasztalat ereje.

Az Emmauszi tanitványok

Az Emmauszi uton:

"Egyiküket Kleofásnak hívták." A másikat hívhatták volna úgy is hogy.....>>>>>>

Bemutató letöltésre:
http://frh.theol.u-szeged.hu/mihaly/emaus_hu.pps

A szeretet tekintete

ApCsel 4,1-12; Zs 117; Jn 21,1-14
Péter visszatért régi foglakozásához. Így szólt: „elmegyek halászni.” A Feltámadott, itt is megkereste őket. Nincs olyan élethelyzet, amelyben fel ne keresne az Úr. Csupán a szeretet tekintetére van szűkség a felismeréshez. Úgy, ahogyan János is felkiáltott: „az Úr az.”

Lehetőség

ApCsel 3,11-26; Zs 8; Lk 24,35-48
Az apostolok húsvéti hitét a tapasztalat és az írások táplálták. „Egyszer csak megjelent Jézus között.”…..Akkor megnyitotta szemüket, hogy megértsék az írásokat.” Nekünk is ez felkínált lehetőség.

Felismerni

ApCsel 3,1-10; Zs 104,1-9; Lk 24,13-35
Különféle élethelyzetünkben mellénk szegődik az Úr. Mint ahogyan az emmauszi tanítványokkal tette. Ők legalább a kenyértörésben felismerték, és így visszafele is megértettek mindent. Mi hól és hogyan szoktuk felismerni? Érdemes erőfeszítést tenni ennek érdekében.

Húsvéti Hit

ApCsel 2,36-41; Zs 32; Jn 20,11-18
Húsvét öröme nyolc napon át visszhangzik a lelkünkben. Valójában, Húsvét után nyolc napig mindennap a feltámadás napját üljük, sőt a következő vasárnapokat is úgy nevezzük, hogy húsvét második, harmadik vasárnapja......>>>> tovább

Húsvéthétfő

A tegnap, Húsvét napján már megízleltük húsvét kegyelmét, ma az ünnep másodnapján folytatódik az ünneplésünk. A szentírási olvasmányok újra a Feltámadott Krisztus hírnökeit állítják elénk, akik megosztják velünk, az Úr Jézussal való találkozásuk örömét. Már csak hangulatilag is mennyire mások a húsvéti események szereplői, mint a nagyheti történések, a keresztre feszítés tanúi. Milyen sok kérdés gyötörhette az apostolokat, amikor nagypénteket követően romokban hevert minden reményük. Igehirdető munkájában lelkesen követték Jézust. Mindenki szép jövőt jósolt nekik, és ennek reményében mindent elhagytak.>>>> tovább

Húsvét Vasárnapja

Húsvét vasárnapjának életereje, ünnepi hangulata, valamilyen szempontból mindenkit megérint. Ilyenkor tisztábbak, rendezettebbek az otthonok, látogatottabbak a templomok, és a lelki békétől kisimultabbak az emberi arcok. Minden Húsvét egy-egy csoda a maga nemében. Honnan ez az életerő, ez a magával sodró dinamizmus, amely képes megtörni életünk árnyoldalait? Választ maga a feltámadott Krisztus, az első húsvéti események adhatnak. Ez hozzánk a szentmisében, a húsvéti szentségekben, a szentírás olvasmányaiban juthat el.....>>>> tovább

Nagyszombat

Keresztény életünkhöz hozzátartozik a virrasztás - amely hitből fakadó várakozás arra, hogy Istennel találkozzunk. Az ősegyházban gyakrabban volt virrasztás, mint manapság; de a húsvéti szertartásainkban fontos szerepet kap ma is. Ezt a virrasztásunkat, a Feltámadott utáni várakozásunkat az Egyház, nagyon sok jelképes dologgal, valamint Isten szavával, több olvasmány felolvasásával kíséri.....>>>tovább

Nagypéntek

Iz 52,13 - 53,12; Zs 30; Zsid 4,14-16; 5,7-9; Jn 18,1 - 19,42

A mai nap szertartása egy komoly hangvételű, mély elmélkedés, arról amit Jézus értünk tett megváltói művével. Annyira megrendítő ez a nap, hogy az Egyház ma lemond a szentmise áldozat bemutatásáról, hogy erős jelekkel a keresztre irányítsa tekintetünket. Mégis a mai szertartás menetében sokban hasonlít a szentmiséhez.....>>>> tovább

Nagycsütörtök

Kiv 12,1-8.11-14; Zs 115; 1Kor 11,23-26; Jn 13,1-15
A délelőtt folyamán a püspöki székesegyházakban a főpásztor az összegyűlt papokkal együtt krizmaszentelő szentmisét mutat be. Az esti szentmisén az utolsó vacsora emlékére gyűlünk össze, amikor megemlékezünk az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításáról...>>>>> tovább.

Hűség

Iz 50,4-9a; Zs 68,8-34; Mt 26,14-25

Az utolsó vacsorán Jézus szomorúan állapította meg tanítványai hűtlenségét. Egyik elárulja őt (Júdás), másik megtagadja (Péter). Most a nagyhét kezdetén kérjük az állhatatosság, a hűség kegyelmét.

Keresztút

Keresztúti elmélkedés itt
Forrás:Benyik György, Szeged

Előkészület

Iz 42,1-7; Zs 26; Jn 12,1-11

Jézus húsvét előtt felkereste barátait Betániában. Mária illatos olajjal kente meg a lábát. Jézus, temetésének előjeleként értelmezte. Elkezdtük a Nagyhetet. Legyen még fokozottabb a törekvésünk, a jelekre való odafigyelésünk, hogy az elkövetkezendő napok meghozzák a maguk gyümölcsét az életünkben.