Ferences félóra 80

Szent Ferenc bazilika, egy szegény ember Ferenc lába elé teríti köpenyét.
Interjú

Húsvét 5. vasárnapja

Második kedd

Szent Antal kilenced

Jó pásztor

Ferences félóra 79

Hivatások vasárnapja
Csíksomlyói ferences közösség
Interjú

Facebook oldalunk

Húsvét 3. vasárnapja

Merjünk messzebre tekinteni

Kérdezett: Borsodi L. László ferences sajtóreferens

Fr. dr. Orbán Szabolccsal, az erdélyi ferencesek tartományfőnökével a közelgő rendi káptalanról beszélgettünk, amelyet Csíksomlyón tartanak április 9–12. között. Miért „káptalan”, miért nem „gyűlés”, „tanácskozás”? A káptalan megnevezés ősi szerzetesi hagyományban gyökerező fogalom: a bencés szerzetesek gyakorlatában (valamikor a 8. századtól kezdődően) az első napközi imaóra után összegyűlt az egész közösség, hogy egy fejezetet (caput, capitis) és annak magyarázatát meghallgassák a Regulából, és azt saját életükre alkalmazzák. Ebből fakadóan káptalan megnevezéssel illették magát az eseményt, az együttlétet, illetve a helyet is, ahol mindez történt. Ezekből a helyi kezdeményezésekből nőttek ki később a nagyobb szintű káptalanok, amelyeket a IV. lateráni zsinat kötelezővé tett minden szerzetesközösség számára. Már ezt megelőzően Szent Ferenc és első testvérei számára a kezdetektől fontos volt a közösségi együttlét, a rendszeres találkozás, az egymás örömeiről, kudarcairól szóló beszámoló, valamint a közösségi élettel kapcsolatos problémák megtárgyalása. A kisebb testvérek életéről, életmódjáról szóló első beszámolókban már jelen vannak olyan utalások, amelyek szerint a ferencesek rendszeresen összejönnek, hogy „együtt örvendezzenek az Úrban, és közösen étkezzenek”, valamint hogy életükre vonatkozó „szent törvényeket fogalmazzanak meg, amelyeket majd a pápa úr elé tárnak jóváhagyásra”. Ezeket a rendszeres találkozásokat maga Szent Ferenc is káptalanoknak nevezi, és a Regulában rendelkezik is ezek idejéről, helyéről stb. Ahogy az első ferences találkozások mutatják, nem csupán törvényhozó, esetleg tanácskozó jellegű összejövetelek voltak, hanem minden olyat cselekményt magukban foglaltak, amelyek a közösségi élet, az összetartozás szempontjából fontosak lehettek. Ezért szerencsés ez kifejezés, mert tartalmazza mindazt, amit a „gyűlés”, „tanácskozás” kifejezések korlátozottabban fejeznének ki............................ Tovább.................

Ferences nővérek a pápáról

                                                    Riport készült Takács M. Klarissza Ferences Szegény-gondozó Nővérrel a Magyar Katolikus Rádióban 2013. 04 05-én. A riport témája Ferenc pápa megválasztása.

Irgalmasság vasárnapja

Elsőszombat

Pünkösdi búcsús szónok

 „Boldog vagy, mert hittél!” (Lk 1, 45) – ez a mottója az idei csíksomlyói pünkösdi búcsúnak, amelyre május 17–20 között kerül sor.

A zarándoklat liturgikus programja

• Május 17-én, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.

• Május 18-én, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. Az ünnepi búcsús szentmise, amelyet a Duna Televízió és a Mária Rádió élő adásban közvetít, fél 1-kor kezdődik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben a Hármashalom oltárnál. A 2013-as pünkösdi búcsú ünnepi szónoka nagyméltóságú és főtisztelendő dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke.

A kegytemplomban este 7 órakor kezdődik a pünkösdelőesti szentmise, utána reggelig tartó virrasztás lesz.

• Május 19-én, vasárnap pünkösd ünnepe van. A szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.

• Május 20-án, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor.

A pünkösdi búcsú szónoka

A búcsú egyetlen meghívottja, az ünnepi szentmise szónoka nagyméltóságú és főtisztelendő dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke lesz.

Az Egri Főegyházmegye 81. főpásztora 1953. december 4-én született Fertőszentmiklóson. Teológiai tanulmányait a Győri Egyházmegyei Szemináriumban, majd Budapesten a Központi Szemináriumban végezte, ahol a Hittudományi Akadémia hallgatójaként teológiai doktorátust szerzett.

1979. június 21-én szentelték pappá Győrben. 1986-tól 1988-ig dogmatikai tanulmányokat végzett Rómában. 1988-tól 1992-ig a római Pápai Magyar Intézet rektoraként tevékenykedett. 1992-től 1997-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt. 1992. december 24-én esztergomi segédpüspöki kinevezést kapott. 1993. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké Rómában. 1997. december 11-én címzetes eminentianai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává nevezték ki. A Püspöki Kongregáció konzultora, a Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa, valamint a Kultúra Pápai Tanácsának volt a tagja.

XVI. Benedek pápa 2007. március 15-én nevezte ki egri érsekké. Beiktatására az egri főszékesegyházban került sor 2007. június 9-én.

2010-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke.

Jelmondata: „Ipsi gloria in saecula!” („Dicsőség Neki mindörökké!”)

Összeállította:

Borsodi L. László

ferences sajtóreferens

Római riport

Világegyházi híradó.

Ferences félóra 78

Az Utolsó vacsora terme.

Az áldozat szükségessége

Csiff műsor a Mária Rádióban. 20 Ferences levél.

Húsvét Hétfő

Húsvét Csiksomlyón