Évközi 4. vasárnap

Csiff Február

2 Celano 7

Ferences Félóra 149

Istennek kincses tárháza, Csodák

Évközi 2. vasárnap

Urunk Megkeresztelkedése

Urunk megkeresztelkedésének vasárnapján, az ó-szövetségi olvasmányban Izaiás próféta ajkáról Isten bátorító szavai hangzanak el: „Vigasztaljátok meg népemet, vigasztaljátok meg….. Íme, a ti Istenetek! Isten, az Úr, íme, eljön hatalommal…” A próféta bátorítja a népet, hogy Isten vigasztalása és hatalma meg fog nyilvánulni, azok számára, akik készek azt befogadni.

Szent Pál apostol már a beteljesülésről ír: „Isten üdvözítő kegyelme megnyilvánult minden ember számára, és arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal. Éljünk becsületesen, buzgón és szentül ezen a világon.” Az Úr Jézusban elérhetővé vált Isten, üdvözítő kegyelme, és ezt nyilvánította ki a Jordánban való megkeresztelkedésével szavak és gesztusok kíséretében. „Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek leszállt rá látható alakban, mint egy galamb. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”

Az Úr Jézus irántunk való szolidaritásból beállt a bűnösök sorába, és részesült keresztelő szent János bűnbánati keresztségében. Ez nem a keresztség szentsége.  Azt Jézus alapította, azért, hogy Isten gyermekei legyünk. Ő már a kezdetektől fogva Isten Fia volt. A Jordánban való megkeresztelkedés volt Jézus nyilvános tevékenységének kezdete. Ezért fontos minden mozdulat, minden szó. Ki kell emelnünk a tényt, hogy megkeresztelkedése pillanatában imádkozott. Mielőtt elindult a hivatásának teljesítésének útján, imában Mennyei Atyjához fordult. Jó lenne ismerni az ima tartalmát, de az evangélisták ezt nem jegyezték le. A szavakon túl már ennek is erős üzenete van, hogy Jézus imádkozik. Nekünk is meghatározó kellene lennie annak, hogy a szavainkkal és egész életünkkel Isten fele fordulunk. Nekünk is Jézus lelkületével kellene közelednünk Istenhez. Ne teljen el nap ima nélkül. Jézus nyilvánvaló választ kapott az imájára, mert le szállt rá a Szentlélek és szózat is hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” Mi, néha arra panaszkodunk, hogy nem érkezik válasz az imánkra, de van-e türelműnk megvárni Isten üzenetét, vagy csak mi beszélünk akkor, amikor imádkozunk? 

Keresztségünk alkalmával Isten bennünket is gyermekeivé fogadott. Ezen a mai vasárnap újítsuk meg a keresztségi fogadásunkat. Szítsuk fel a jó elhatározást, hogy nem akarunk megfeledkezni arról a tényről, hogy Isten az Ő irgalmába fogadott, és megadta a kegyelmet, hogy gyermekeiként élhetünk.

Ferences félóra 148

2015 eseményei, összefoglaló

Vizkereszt

Csiff Január

Celano 6. fejezet

Karácsony utáni II vasárnap

Elsőszombat

Újév