Természetesen a mai napra kiválasztott szentírási szakaszok
is ezt tükrözik.
Az
Ó-szövetségi olvasmányban Jeremiás próféta jövendölése hangzott el: „jönnek napok
– mondja az Úr –, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak”….„Ez lesz a neve, amelyen
szólítják: „Az Úr, a mi igazságunk.”
A
próféta korában valószínű, hogy konkrét
uralkodóra gondoltak, amíg nem lett nyilvánvalóvá, hogy ez az eljövendő Messiásra
vonatkozik.
Az evangéliumi rész még inkább azt
tükrözi, hogy az advent második felébe léptünk. A szent Mátétól vett részlet,
már az Úr Jézus születés-történetének a körülményeiről szól. Elhangzott, hogy„Mária gyermeket fogant méhében a
Szentlélektől.”…. Az angyal ezt
mondja Józsefnek a jegyeséről: „Fia születik
majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.” A folytatás
pedig: „Amikor József felébredt álmából,
úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki.”
Gyakorlatilag az advent utolsó hetét
kezdjük el, és természetesen az úr Jézus kegyelméből folytatjuk a karácsonyra
való felkészülésünket. Ahogyan József engedelmeskedett az angyal szavának, úgy
akarunk mi is engedelmeskedni az Egyház lelki vezetésének.
Azt
tapasztaljuk, hogy sok minden el akar téríteni a lelki utunktól. Ilyen lehet az
év végére feltornyosuló elintézni valók, a felfokozott készülődés az ünnepekre,
a munkahelyi elvárások, protokoll elvárások, családi-, vagy rokoni kötelezettségek. Azt is tapasztaljuk, hogy hatni akarnak ránk
a kommunikációs eszközök-, a reklámok világa, amelyek minden rákészülést mellőzve,
azt állítják, hogy a lényeget kínálják megvásárlásra. Mindezeknek a
tömkelegében nehéz egyensúlyt tartanunk. Íme ezért van szűkségünk az Egyház évszázados tapasztalatára és lelki irányítására. Erre
támaszkodva tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy megőrizzük advent egyre
fokozódó várakozó hangulatát és lelkileg is felkészülve érkezzünk meg karácsony
öröméhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése