
Assisi szent Ferenc ünnepének előestéjén emlékezünk meg az ő haláláról. Tranzitusnak hívjuk ezt az ünnepet (átmenet). Az ünnep egyik legjellemzőbb énekének első két sora:
„Dicsőült szent Ferenc, Krisztus jó szolgája. Alázatosságnak eleven formája…. Engedelmességnek ragyogó példája” Ma este, különösképpen is úgy tekintünk Szent Ferencre,
mint mesterünkre és tanítónkra. A célba érteket, arról szokták faggatni, hogy mi volt a sikerük titka. Ma szent Ferencet faggatjuk: mit kell tennünk, hogy üdvösségre jussunk? Ő pedig alázatosan Jézushoz vezet bennünket, hogy tőle halljuk a hívást és a követésnek a feltételét: „
aki követni akar, tagadja meg magát, vegye vállára keresztjét mindennap, és úgy kövessen engem.” >>>>>> predikáció
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése