Ferenc
pápa egyik Mária neve ünnepi prédikációjában elmondta, hogy az ünnepet régebben „Mária édes nevének”
nevezték. Később az elnevezés megváltozott, de az imában megmaradt nevének
édessége. Szükségünk van ma Mária kedvességére, hogy megértsük mindazt, amit
Jézus kér tőlünk.”
A történelem folyamán a művészek alkotásaikban
egymással versengve igyekeztek megjeleníteni Máriának a lelki szépségét és
kedvességét. Hogyha megfigyeljük pl. a kegyszobrot Mária arca és annak vonásai
szinte élőnek tűnik, különösen a szemei. Ugyanis az arc és a szemek mindig a
lélek tükre. A festményeken is ugyan ilyen szépnek festik meg Mária arcát. Egy
ilyen szép alkotás Rafaelnek a Sixtusi madonnája. Egyszer megkérdezte valaki a
festőt hogyan tudott egyetlen képbe ennyi szépséget bele sűríteni? Sok-sok
édesanyát figyeltem meg válaszolta a művész és mindegyikben felfedeztem valami
szépet. Mindezt összegyűjtöttem és a Szűzanya arcában festettem meg. Az ismerős
csíksomlyói énekünkben is így énekelünk, hogy egészen szép vagy Mária.
Minden édesanya büszke a gyermekére,
figyelemmel és szeretettel kíséri életútját. Abban biztosak lehetünk, hogy
Mária, égi édesanyánkként szeretettel tekint ránk és közbenjáró imájával kísér
bennünket. Bárcsak velünk is büszkélkedhetne, amikor bemutat szent Fiának. Mária arra biztat hogy nyíljunk meg
annak a felelősségnek és életformának, amely a sajátunk, amelyet személyesen
kaptunk Istentől, testvéreink szolgálatára.
Máriához
hasonlóan nekünk is bizonyos értelemben közbenjáró szerepünk is van azokkal
szemben, akik ránk vannak bízva. Ma őket is elhoztuk szívünkbe erre a búcsú
napra, erre a szentmisére. Őket is felvisszük lelkünkben a kegyszoborhoz, és velünk
együtt megérintik. Használjuk fel mi is az Istentől
nekünk juttatott kegyelmi ajándékokat, hogy a kegyelemmel teljes égi
édesanyánknak méltó gyermekei lehessünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése