Az evangéliumban az Úr Jézus születés történetének körülményeiről olvastunk. Az Úr angyala tudtul adta Józsefnek, hogy nem kell félnie attól, hogy feleségül vegye Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Ezt mondja: „Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.”
A
mai ünnepen azért kerül felolvasásra ez az evangéliumi rész, mert a Megváltó
születése mutat rá a Szűzanya születésének kiemelt fontosságára.
Az introitusban (kezdőének) így
éneklünk: „Ujjongva ünnepeljük a boldogságos
Szűzanya születését, őtőle született az igazságosság Napja, Krisztus a mi Istenünk.”
A Szűzanya földi életének legnagyobb ajándéka, hogy Isten Fiának anyjává lett.
A
Szűzanya élete és hivatása, hogy megerősítsen bennünket abban a felismerésben,
ami szintén az evangéliumi részben hangzott el, hogy „velünk az Isten”.
Nekünk
is ennek a tudatában kell megélnünk keresztény hivatásunkat.
A
mai ünnepen, ezzel az alkalommal elsősorban hálát akarunk adni azokért a kegyelmekért,
amelyekkel Isten megajándékozott bennünket a Szűzanya közbenjáró imájára. Mária
közbenjáró tevékenysége annak a jele, hogy Isten ma is törődik övéivel.
Elhoztuk
a kéréseinket is. Lehet, hogy valamilyen testi betegségben kérjük az ő közbenjáró
imáját. Előfordulhat, hogy lelki bajunkban keressük az ő segítségét. Imádkozni
akarunk a ránk bízottakért, családtagjainkért, rokonainkért.Biztasson és bátorítson bennünket az, amit a Rómaiakhoz irt levélből olvastunk a szentleckében: „Az Isten szeretőknek minden a javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket.” Így történt ez a Szűzanya életében is. Így történik minden Isten szerető keresztény ember életében is.
Mindenki
maga tudja, hogy mit hozott el a szívében erre az ünnepi szentmisére.
Bármilyen
természetű is a kérésünk rábízhatjuk a Szűzanyára. Ő nálunk jobban tudja,
hogyan kell az Úr Jézus elé terjeszteni.
A
Szűzanya közbenjáró meghallgatását bizonyítják itt Csíksomlyón a kegyszobor köré elhelyezett
hálatáblák. Ezek a márványtáblák látható jelek, elolvashatjuk azt ami ráírtak,
azonban sokkal több az, ami csendben, rejtve történt.
Ezen
az ünnepen a szívünkbe mi is írjunk meg ma egy hálatáblát. Ez olyan tábla, amelyet
külső szem nem lát és nem tud elolvasni, mégis nagyon valóságos és személyes.
Ne feledjük ugyanakkor, hogy majd a tetteinkben kell tükröződnie annak, amit ezen
a szentmisén ráírunk szívünk hálatáblájára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése