Szent Mátyást sorshúzással jelölték ki apostolnak (
ApCsel 1,15-17.20-26;), hogy betöltse a megüresedett apostoli széket és így kiegészítették újra tizenkettőre a közösséget. Isten akarata rendkívüli úton mutatkozott meg ezzel a sorshúzással. A történész Cezáreai Euzebiusz szerint Mátyás egyike volt az Úr hetvenkét tanítványának. Így már eleve a Krisztus követők szorosabb köréhez tartozott. Amúgy is feltétel volt, hogy olyant választanak, aki tanúja volt mindannak, ami Jézussal történt nyilvános tevékenysége idején, egészen a feltámadásig. Mátyás kiválasztása mutatja, hogy Isten akarata sajátos módon is megnyilatkozhat. A mi dolgunk, főként az, hogy keressük saját szándékaink és Isten akaratának az egybecsengését..
1 megjegyzés:
Bálint Sándor is megemlékezik ünnepi kelendáriumában Mátyás apostolról és azt írja:
Mátyás apostol önálló középkori ábrázolását nem ismerjük, de az apostolok oltárán szerepel. Attribútumai a kard, a bárd, kövek, kereszt és lándzsa.
Bálint Sándor ikonográfiai jelvényének a szekercét nevezi meg.
A szent magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma, okleveleken a 14. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tiszteletének kialakulása a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze. Mátyás ereklyéit ugyanis Trierben őrzik, a Szent Mátyás-apátság bazilikájában. A magyar zarándokok mindig útba ejtették Trier városát, hogy megtekintsék ezeket a relikviákat, és hazatérve terjesztették Szent Mátyás tiszteletét A szent és a név magyarországi népszerűségét Mátyás király is nagyban növelte. A szentek nevei mindig is kedveltek voltak, hiszen a kisgyermekek nem kaphattak pogány nevet. Ha mégis azt adtak nekik, akkor azt a keresztény nevet kapták, amelyiknek születésük napján épp az ünnepe volt. Így ez lett a gyermek védőszentje.
Mátyás napja február 24-re esik. Ez a nap az 1493-as esztergomi zsinat óta parancsolt ünnep. Bár az idők során ezen ünnepek közül sokat eltöröltek, a napokhoz kötődő hiedelmek és hagyományok a nép körében tovább éltek.
Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Sok népi hiedelem és szokás ezzel kapcsolatos. Szokás mondani, hogy "ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál", illetve hogy "Mátyás, Gergely két rossz ember". Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.pulluac
Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse. A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.
Szent Mátyás apostol, vértanú könyörögj érettünk!
Megjegyzés küldése