ApCsel 5,27-33; Zs 33; Jn 3,31-36
A főtanács tagjai erőszakkal és tiltásokkal próbálták elhallgattatni az apostolokat, hogy ne beszéljenek a feltámadt Krisztusról. Ők viszont egy nagy igazságot fogalmaznak meg: „inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.” Az Istennek való engedelmesség mindent megelőz.
3 megjegyzés:
Es azt honnan tudjam, hogy mi az Isten akarata? A masik meg az, hogyha meg tudom is, nem az jut eszembe, amikor cselekszem, hogy kellene az O akarata szerint... ugyhogy a sajatom kerul eloterbe. Tenyleg sokszor keson jut eszembe :-(. Es milyen sokszor tevedek.
UI. : Meg mindig nincs netunk, csak lelkigyakorlaton vagyok Brassoban a kolostorban, es itt van a kozelben netklub. :)
Jézus példáját nézve egy tudatos vállalás és hozzállás volt részéről, hogy az Atya akaratát akarta cselekedni. A továbbiakat a konkrét kihivások döntik el. Van amikor már a tett előtt lehetőségem van gondosan mérlegelni. Előfordul, hogy cselekedet közben kell kutatnom a megfelelő irányt, vagy csak utólag mérem le, hogy miként is cselekedtem. Ezek függvényében sajátos eszközök állnak rendelkezésemre, mint a lelkiismeret, Szentirás, lelkivezető,közösség, ima, megkülömböztetés. Hát most igy ezek jutnak eszembe.
Mivel a Vasárnap szerkesztősége jelezte, hogy szándékában van leközölni ezt az írást, az érthetőség kedvéért, még néhány gondolattal kiegészítem:
A érzékeny és helyes lelkiismeret már a cselekedet előtt jelez, de éber a cselekedet közben is, sőt utólag sem alszik, hanem éberen mérlegel.
Hogyha van elég időm a döntésre, nagy hasznát veszem a Szentírásnak, segít a lelkivezető, vagy hogyha egy közösséghez tartozom nagyon jó vissza jelzést kaphatok a közösségem tagjaitól. Az imádságos lelkülettel folytatott mérlegelés, a megkülönböztetés, szintén nagyon fontos döntések idején. Ilyen lelkülettel szólítgatta Assisi szent Ferenc San Damiano kápolnájában a keresztre feszített Krisztust: „mit akarsz, hogy cselekedjem?” Amikor tisztán és félreérthetetlenül visszhangzott lelkében Krisztus szava, hogy „menj építsed fel házamat” egy pillanatig sem habozott, hanem életre váltotta a megismert igazságot. Erre a készségre, figyelmes és gyakorlatias magatartásra van nekünk is szükségünk, hogyha az engedelmesség jegyében akarjuk élni a keresztény életünket.
Megjegyzés küldése