péntek, december 22, 2017

Hálás lelkület




A mai szentmise szentírási szakaszainak a  vezér motívuma a hálás lelkület.
Sámuel édesanyja hálát adott Istennek fia születésért. Nem feledkezett meg, arról, hogy Istentől kérte a fiát. Így miután megkapta őt, hálás akart lenni „felvitte magával a templomba..”….  és így vall „az Úr teljesítette kérésemet, amellyel hozzá fordultam. Ezért én is átengedem (fiamat) az Úrnak”
Az evangéliumban a Szűzanya hálaadó énekét, a Magnificatot hallottuk. Mária azért adott hálát, hogy a Megváltó édesanyja lett, megköszönte a hivatás kegyelmét, amelyet Istentől kapott. „Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát….”  Azonban ez a hálaadás sokkal átfogóbb. Hálát ad azért, hogy Isten az alázatosokra tekint, hogy fölemeli a gyengéket, rátekint a szegényekre és a kiszolgáltatott lelkekre. Ezek a szentírási példák, különösen a Szűzanya példája, bennünket is hálás lelkületre indít. Jó lenne, hogyha  a karácsonyi készülődésünkbe az is bele férne, hogy a mai nap-. ha másképp nem legalább gondolatban, készítenénk egy olyan leltárt, ami összefoglalná, hogy nekünk miért is kell hálásnak lennünk.  
Elsősorban a jó Istennek tartozunk hálával, aki minden ajándék forrása. Ezt a hálánkat kifejezhetjük imában, de egyben embereken keresztül is. Ilyen lelkülettel keressük meg annak a konkrét lehetőségét, hogy megfogható segítséget nyújtsunk azoknak, akik erre rá szorulnak, hogy a maguk módján Istennek köszönjék meg, hogy jót tettünk velük. Foglalkozzunk a gondolattal,hogy miként szerezhetünk igazi örömet másoknak.
Ugyanakkor fejezzük ki hálánkat azok iránt, akiktől bármit is kaptunk, legyen szó lelkikről, szellemiekről, vagy anyagiakról. Ennek egyik lehetősége, hogy ezeket a személyeket, pl. szüleinket, jótevőinket, tanárainkat, papjainkat és bárkit, akivel szemben hálával tartozunk, bele foglaljuk ebbe a mai szentmisébe és hálás lelkülettel Isten jóindulatába ajánljuk őket.



Nincsenek megjegyzések: