kedd, április 30, 2013

Ferences félóra 80


Szent Ferenc bazilika, egy szegény ember Ferenc lába elé teríti köpenyét.
Interjú

hétfő, április 08, 2013

Merjünk messzebre tekinteni

Kérdezett: Borsodi L. László ferences sajtóreferens   
Fr. dr. Orbán Szabolccsal, az erdélyi ferencesek tartományfőnökével a közelgő rendi káptalanról beszélgettünk, amelyet Csíksomlyón tartanak április 9–12. között.
Miért „káptalan”, miért nem „gyűlés”, „tanácskozás”?
A káptalan megnevezés ősi szerzetesi hagyományban gyökerező fogalom: a bencés szerzetesek gyakorlatában (valamikor a 8. századtól kezdődően) az első napközi imaóra után összegyűlt az egész közösség, hogy egy fejezetet (caput, capitis) és annak magyarázatát meghallgassák a Regulából, és azt saját életükre alkalmazzák. Ebből fakadóan káptalan megnevezéssel illették magát az eseményt, az együttlétet, illetve a helyet is, ahol mindez történt. Ezekből a helyi kezdeményezésekből nőttek ki később a nagyobb szintű káptalanok, amelyeket a IV. lateráni zsinat kötelezővé tett minden szerzetesközösség számára.
Már ezt megelőzően Szent Ferenc és első testvérei számára a kezdetektől fontos volt a közösségi együttlét, a rendszeres találkozás, az egymás örömeiről, kudarcairól szóló beszámoló, valamint a közösségi élettel kapcsolatos problémák megtárgyalása. A kisebb testvérek életéről, életmódjáról szóló első beszámolókban már jelen vannak olyan utalások, amelyek szerint a ferencesek rendszeresen összejönnek, hogy „együtt örvendezzenek az Úrban, és közösen étkezzenek”, valamint hogy életükre vonatkozó „szent törvényeket fogalmazzanak meg, amelyeket majd a pápa úr elé tárnak jóváhagyásra”. Ezeket a rendszeres találkozásokat maga Szent Ferenc is káptalanoknak nevezi, és a Regulában rendelkezik is ezek idejéről, helyéről stb. Ahogy az első ferences találkozások mutatják, nem csupán törvényhozó, esetleg tanácskozó jellegű összejövetelek voltak, hanem minden olyat cselekményt magukban foglaltak, amelyek a közösségi élet, az összetartozás szempontjából fontosak lehettek. Ezért szerencsés ez kifejezés, mert tartalmazza mindazt, amit a „gyűlés”, „tanácskozás” kifejezések korlátozottabban fejeznének ki............................
Tovább.................

Ferences nővérek a pápáról

                                                    Riport készült Takács M. Klarissza Ferences Szegény-gondozó Nővérrel a Magyar Katolikus Rádióban 2013. 04 05-én. A riport témája Ferenc pápa megválasztása.

szombat, április 06, 2013

Pünkösdi búcsús szónok

 „Boldog vagy, mert hittél!” (Lk 1, 45) – ez a mottója az idei csíksomlyói pünkösdi búcsúnak, amelyre május 17–20 között kerül sor.
A zarándoklat liturgikus programja
Május 17-én, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.
Május 18-én, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. Az ünnepi búcsús szentmise, amelyet a Duna Televízió és a Mária Rádió élő adásban közvetít, fél 1-kor kezdődik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben a Hármashalom oltárnál. A 2013-as pünkösdi búcsú ünnepi szónoka nagyméltóságú és főtisztelendő dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke.
A kegytemplomban este 7 órakor kezdődik a pünkösdelőesti szentmise, utána reggelig tartó virrasztás lesz.
Május 19-én, vasárnap pünkösd ünnepe van. A szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.

Május 20-án, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor.
A pünkösdi búcsú szónoka
A búcsú egyetlen meghívottja, az ünnepi szentmise szónoka nagyméltóságú és főtisztelendő dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke lesz.
Az Egri Főegyházmegye 81. főpásztora 1953. december 4-én született Fertőszentmiklóson. Teológiai tanulmányait a Győri Egyházmegyei Szemináriumban, majd Budapesten a Központi Szemináriumban végezte, ahol a Hittudományi Akadémia hallgatójaként teológiai doktorátust szerzett.
1979. június 21-én szentelték pappá Győrben. 1986-tól 1988-ig dogmatikai tanulmányokat végzett Rómában. 1988-tól 1992-ig a római Pápai Magyar Intézet rektoraként tevékenykedett. 1992-től 1997-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt. 1992. december 24-én esztergomi segédpüspöki kinevezést kapott. 1993. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké Rómában. 1997. december 11-én címzetes eminentianai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává nevezték ki. A Püspöki Kongregáció konzultora, a Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa, valamint a Kultúra Pápai Tanácsának volt a tagja.
XVI. Benedek pápa 2007. március 15-én nevezte ki egri érsekké. Beiktatására az egri főszékesegyházban került sor 2007. június 9-én.
2010-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke.
Jelmondata: „Ipsi gloria in saecula!” („Dicsőség Neki mindörökké!”)
Összeállította:
Borsodi L. László
ferences sajtóreferens