kedd, január 25, 2011

Ferences Félóra 23



Interjú Boros Margit, ferences nővérrel.
Szentföldi élmények.
San Damianoi kereszt: Jézus nyaka

szombat, január 15, 2011

szombat, január 08, 2011

A Jordán

Jézus megkeresztelkedésének a helye a Jordán folyóban

Mivel ma a Jordán folyó Izrael és Jordánia határát képezi Jézus megkeresztelkedésének a helye, nyugati oldalról nem látogatható. Izrael évente egyszer egyszer tesz kivételt és október utolsó hetének csütörtökén megnyitja a hatalmas vaskaput, hogy a zarándokok csoportosan lemehessenek a folyóhoz.
Így adatott meg nekünk is a szentföldi utunk alkalmával ez a nagy lehetőség. Az éjszakát a Tábor hegyén töltöttük a ferences kolostor vendégházába. Korán keltünk, mert reggel hat órakor már indulnunk kellett, hogy idejében csatlakozni tudjunk a többi zarándokhoz. Gyors és nagyon kanyargós leereszkedés volt a hegyről. Lent átszálltunk a mi kis buszunkra és az Ezdrelon síkságon Jerikó fele indultunk. Kis kitérővel, de végül is megtaláltuk a letérőt a főútról Jézus megkeresztelkedése helyéhez. Nagy parkolóba érkeztünk, ahol már már sokan várakoztak, és idővel még többen lettek. Itt volt már a kusztos, több ferences testvérrel, akik a liturgiát megszervezték és levezették. Meglepetésünkre a szentendrei ferences gimnázium énekkarával is találkoztunk. Ők is zarándok úton voltak két ferences testvér vezetésével.
Miután már szép számmal össze gyűltünk tömött sorban, körmenetben elindultunk a Jordán folyóhoz. Az út két oldalát szögesdrót védte, és felirat figyelmeztetett, hogy aknásított terület. Az volt a benyomásom, hogy holdbéli tájon járunk. Ez már javában a júdei sivatag. 20-30 perces gyaloglás után értük el a Jordán partját, ahol a ferencesek miséző helyet építettek. Itt többször állott templom, kápolna, de mindig lerombolták. Most még áll ez a kis hely, de ki tudja milyen sors vár rá. Miközben a szentmisére készültünk és gyorsan odamentem a vas korláthoz, hogy végre láthassam a Jordán folyót. Annak ellenére, hogy fegyveres őrök cserkészték a terepet és  a túloldal már Jordánia, nekünk az a szent hely volt ahol megnyílt az ég, és szózat hallatszott: "ez az én szeretett Fiam őt hallgassátok." Nem mondom zavaró volt a sok szúnyog, a tikkasztó hőség, a barátságtalan szögesdrót kerítés, a nyelvek bábele, mégis jó volt részt venni a szentmisén ezen a helyen. Most a szívünknek kellett megnyílnia, hogy beléphessen Jézus, mint egykor a Jordánba. A szentmise után 20 percet kaptunk, hogy leereszkedjünk  folyóhoz és bele léphessünk, megérinthessük, amit áhítattal meg is tettünk. Így érinthettem én is a Jordán vizét és érezhettem annak a nedvességét, amely most simogatónak tűnt és összekötött azzal, aki értem - értünk vállalta az emberi létet annak minden velejárójával. Egy palackba vizet is merítettünk, ami hazafele, a reptéren fennakadt a vizsgálaton, de a zsidó ellenőr jóindulatú mosollyal tovább engedett.
Sajnáltam, hogy olyan hamar eltelt a rendelkezésünkre álló idő és vissza kellett mennünk a parkolóba ahonnan elindultunk. Csak most tűnt fel, hogy több elhagyott jobb sorsra érdemes templom sorakozik a környéken. Hátha lesz még idő, amikor látogatható lesz a környék. Most még feltűnőbb volt a forró sivatag, ennél pusztább helyet nem is lehet elképzelni. Jó volt újra beülni a kisbuszba, hogy folytassuk a szentföldi zarándok utunkat és  Jerikóba megnézzük azt a hegyet, ahol a Sátán Jézus megkísértette.

péntek, január 07, 2011

Liturgikus Naptár

2011. január
7. péntek
(Penyafordi Szent Rajmund)
1Jn 5,5-13; Zs 147; Lk 5,12-16
Akiben a Fiú van, abban van az élet
8. szombat
(Szent Szeverin)
1Jn 5,14-21; Zs 149; Jn 3,22-30
Aki Istentôl született, nem vétkezik
9. vasárnap: URUNK
MEGKERESZTELKEDÉSE (ünnep)
Iz 42,1-4.6-7; Zs 28; ApCsel 10,34-38; Mt 3,13-17
Ez az én szolgám, akiben kedvem telik
10. hétfő
(Nysszai Szent Gergely)
Zsid 1,1-6; Zs 96; Mk 1,14-20
A végsô idôkben a Fiú által szólt hozzánk az Isten
11. kedd
Zsid 2,5-12; Zs 8; Mk 1,21-28
Isten üdvösségünk szerzôjét szenvedések által tette tökéletessé
12. szerda
Zsid 2,14-18; Zs 104,1-9; Mk 1,29-39
Jézusnak mindenben hasonlóvá kellett lennie testvéreihez
13. csütörtök
(Szent Hiláriusz)
Zsid 3,7-14; Zs 94; Mk 1,40-45
Ma, ha az Úr szavát halljátok, ne keményítsétek meg szívetek
14. péntek
(Nolai Szent Félix, Orseolo Szent Péter)
Zsid 4,1-5.11; Zs 77,3-8; Mk 2,1-12
Igyekezzünk bemenni abba a nyugalomba!
15. szombat: 
(Remete Szent Pál, Szent Maurusz és Placidusz)
Zsid 4,12-16; Zs 18B; Mk 2,13-17
Járuljunk bizalommal a kegyelem királyi székéhez
16. vasárnap: ÉVKÖZI
2. VASÁRNAP
Szent Berárd és vértanú társai
(Szent Marcellusz)
Iz 49,3.5-6; Zs 39; 1Kor 1,1-3; Jn 1,29-34
A pogányok világosságává teszlek
17. hétfő: SZENT ANTAL
APÁT
Zsid 5,1-10; Zs 109; Mk 2,18-22
Isten Fia szenvedéseibôl tanulta meg az engedelmességet
18. kedd: ÁRPÁDHÁZI
SZENT MARGIT (ünnep)
(Szent Piroska)
2Kor 10,17 - 11,2; Zs 44; Mt 25,1-13
Jön a Vôlegény, menjetek ki elébe!
19. szerda
Zsid 7,1-3.15-17; Zs 109; Mk 3,1-6
Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint
20. csütörtök
(Szent Fábián és Sebestyén, Boldog Özséb)
Zsid 7,25 - 8,6; Zs 39; Mk 3,7-12
Jézus egyszersmindenkorra önmagát adta áldozatul
21. péntek: SZENT ÁGNES
(Szent Meinrád)
Zsid 8,6-13; Zs 84; Mk 3,13-19
Szívükbe írom törvényem, és Istenük leszek
22. szombat
(Szent Vince, Batthyány Strattmann László)
Zsid 9,2-3.11-14; Zs 46; Mk 3,20-21
Krisztus tulajdon vérével ment be egyszersmindenkorra a Szentélybe
23. vasárnap: ÉVKÖZI
3. VASÁRNAP
(Suso Szent Henrik, Szent Ildefonz)
Iz 8,23b - 9,3; Zs 26; 1Kor 1,10-13.17; Mt 4,12-23
A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát
24. hétfő: SZALÉZI SZENT
FERENC
Zsid 9,15.24-28; Zs 97; Mk 3,22-30
Krisztus egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bûnét elvegye
25. kedd: SZENT
PÁL APOSTOL MEGTÉRÉSE (ünnep)
ApCsel 22,3-16 vagy 9,1-22 Zs 116 Mk 16,15-18
Atyáink Istene választott ki téged, hogy megismerd akaratát
26. szerda: SZENT
TIMÓTEUS ÉS SZENT TITUSZ
(Szent Róbert, Alberik és István)
2Tim 1,1-8 vagy Tit 1,1-5 Zs 95 Lk 22,24-30
Szítsd föl magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem által benned van
27. csütörtök
(Merici Szent Angéla)
Zsid 10,19-25; Zs 23; Mk 4,21-25
Járuljunk Isten elé igaz szívvel és teljes hittel!
28. péntek: AQUINÓI
SZENT TAMÁS
Zsid 10,32-39; Zs 36; Mk 4,26-34
Meghátrálás nélkül ragaszkodjunk a reménység hitvallásához!
29. szombat
(Szent Valériusz)
Zsid 11,1-2.8-19; Lk 1,69-75; Mk 4,35-41
A hit a remélt dolgokban való bizalom
30. vasárnap:
ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP
(Ward Mária)
Szof 2,3; 3,12-13; Zs 145; 1Kor 1,26-31; Mt 5,1-12a
Keressétek az Urat mind, akik alázatosan éltek a földön!
31. hétfő: BOSCO SZENT
JÁNOS
Zsid 11,32-40; Zs 30; Mk 5,1-20
Legyetek bátor szívûek, akik az Úrban reménykedtek!

csütörtök, január 06, 2011

Vizkereszt - mise



Mise Udvarhelyen a Barátok templomában.

Vízkereszt

A karácsonyi képhez szorosan hozzátartozik a napkeleti bölcsek látogatása. A mai napon ezt ünnepeljük. „Napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: hol van a zsidók újszülött királya.”
A bölcsek, akik elsőként keresték fel Jézust, nem a zsidó nép fiai voltak. Ez volt első jele annak, hogy Jézus nem csak egyesekért-, nem a kiváltságosokért született meg, hanem mindenkiért jött. Itt jutott kifejezésre először, hogy Jézus küldetése egyetemes, mindenkire kiterjed és az általa alapított közösség is egyetemes. „Hiszek az egy, szent és katolikus-azaz egyetemes anyaszentegyházban.” – imádkozzuk a Hiszekegyben. Ez az egyetemesség Isten ajándéka, de ugyanakkor feladat is. Feladatunk mindent megtenni, hogy mindenki otthon érezze magát az Egyházban, templomainkban – például, hogy minden korosztály jelen legyen kicsitől-nagyig, fiataltól-idősig.
Érdekes felfigyelnünk arra, hogy egy idő után a bölcsek is elvesztették a Betlehemi csillag fényét és Heródesnél érdeklődtek. Heródes pedig a maga önző érdekében akarta kihasználni az eseményt, rosszindulattal félre vezette őket, de mindez nem vált üdvösségére. A bölcseknek viszont újra megjelent a csillag, és így megtalálták a jászolban fekvő isteni kisdedet.
Mindenki rászorul az Istentől jövő világosságra, vezetésre. Senki nem mondhatja magáról, hogy ő kiváltságos és egyedül ő ismeri a helyes utat.
A bölcsek ajándékot adtak Jézusnak, mindenki azt hozta amije volt: aranyat, tömjént, mirhát.
Vajon mi mit hozhatunk ajándékba? Talán leginkább a szeretet, a jó cselekedet, és az ima lehet a mi ajándékunk.
Hozzuk el ajándékba a jó szándékunkat, hogy megpróbálunk szeretetben élni. Hogyha odafigyelünk környezetünkre, figyelmesek vagyunk egymás iránt, ez Jézusnak szóló ajándék is egyben. Hogyha mások szüksége megindít, és jót teszek a rászorulókkal, ez olyan ajándék, ami bennünket is lelkileg gazdagít és egyben Isten iránti szeretetem konkrét bizonyítéka.
A másik terület, amit Istennek ajándékok az imádságban neki szentelt idő. Az Isten jelenlétében eltöltött idő a lelki töltekezés ideje, a lelki átalakulásnak a felkínálkozó lehetősége. Végül is, amire a legtöbb időt szentelem, az az én istenem, mert a legfontosabbra mindig van időnk.
Vízkereszt ünnepe arra hív bennünket, hogy a napkeleti bölcsekkel együtt mi is induljunk el az Úr Jézus keresésére, és ha rátaláltunk adjunk neki ajándékot, és meg fogjuk tapasztalni, hogy leginkább mi leszünk azok, akik ajándékot kaptunk.