csütörtök, május 28, 2009

szerda, május 27, 2009

A káptalan megnyitó szentmiséje

Nagykáptalan Assisiben

Assisben elkezdődött a ferences rend rend 187.-ik káptalanja. Első reggel (hetfőn), a Porciunkula előtti téren gyülekezett a 181 káptalani résztvevő. 152 -en a rend valamelyik entitását képviselik, 29-en hivatali résztvevők (titkárok, fordítok..) Az ünnepélyes megnyitó részeként mindenki "átvonult" a Porciunkulan, és megérintette azt a Szetirást, amit rendünk generálisa tartott a kezében. A mellékelt linken meghallgatható olaszul a generális prédikációja: http://www.ofm.org/ofmnews/?p=2300 A kaptalant köszöntötte a helyi püspök: Domenico Sorrentino, a helyi provinciális Fr. Bruno Ottavi. A káptalan magyar résztvevői fr. Orbán Szabolcs erdélyi provinciális, Magyar Gergely magyarországi provinciális, Várnai Jakab definitor generális (rendi tanácsos) Kedd délelőtt Jose Rodriguez Carballo miniszter generális megtartotta a beszámolója első részét. Ezen a linken több kép is látható a káptalani ülésről: http://www.ofm.org/ofmnews/?p=2299

kedd, május 26, 2009

A dolgozás módjáról

Assisi szent Ferenc Végrendelete

(20) És én két kezemmel dolgoztam és akarok tovább dolgozni. És határozottan kívánom, hogy a többi testvér is dolgozzon, ahogy a tisztesség megkívánja. -----------------------------------------------------------------------------------------------

Egy egész szakaszt szentel a munkának (kétkezi). A megélhetés rendes formája a munka: ahogy a tisztesség megkívánja. A középkorban a munka (labor) egyenlő volt a kétkezivel. A szellemi munkát szórakozásnak tartották. A gazdag ember rabszolgájának volt lehetősége a tanulásra, és ez kiváltságot jelentett. Ő volt a tanító (paedagogos,) aki a gazdag gyerekeket tanította. Ma már a szellemi munka is kemény munka lehet, de a kétkezi munka szimbólum jellege megmarad. Nem lehetünk urak, akik semmiféle kétkezi munkát nem végzünk. ..... tovább

Néri szent Fülöp

Mindig jókedvű, vidám ember volt, ifjaival rendszeresen játszott. Jelszava: megvetni a világot, de közben senkit sem vetni meg, csak önmagunkat és a megvettetést. Mérhetetlenül alázatos volt. Pápai felszólításra megalapította az oratoriánusok papi társulatát, akik igehirdetéssel, neveléssel foglalkoztak. Pápák és szentek lelki atyja volt. Halálát előre megjövendölte. 1595. május 25-én, áldozócsütörtökön éjszaka megáldotta még fiait, majd hajnali háromkor csendesen lehunyta szemeit. Halála után már két hónappal megkezdődött a szentté avatási eljárása, 1622. május 14-én szentté avatták.

Bármilyen élethivatásban vagyunk is az életpéldája üzenet.

Isten akaratát keresve a lelki élet dolgai, a vallásos élet első helyen kell, hogy szerepeljen. ....... tovább

hétfő, május 25, 2009

Búcsús előkészületek



Javában dolgoznak a csíksomlyói kegyhely őrzői az idei pünkösdszombati búcsú előkészítésén. A búcsúra készülők figyelmébe ajánljuk.

vasárnap, május 24, 2009

Az égre tekintve

Mindennapi harcaink küzdéseink kiinduló és visszatérő központi kérdése mennyire tartozunk ehhez a látható fizikai világhoz, és mennyire vagyunk az égi haza polgárai?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseinkben Jézus szavainak az igazságára akarunk figyelni, amelyet a mai evangéliumban hallottunk. „Nem az kérem tőled, hogy vedd el őket a világból, hanem, hogy óvd meg őket a gonosztól..” Jézus főpapi imájának központi gondolata ez. Elsősorban apostolaiért imádkozott, de mindazokért is, akik követni fogják őt.

Ez két dologra irányítja a figyelműnket:

1. „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból” A keresztény ugyanúgy, mint bárki, más, ebben a világban él, tehát számolnunk kell ennek a világnak a sajátosságaival. –

2. „Óvd meg őket a gonosztól” Nem hagyatkozhatunk kizárólag az emberi erőfeszítésre, nyitottaknak kell lennünk Isten felülről jövő segítségére. ... tovább

szerda, május 20, 2009

Szienai szent Bernardin

Táblára íratta Jézus nevének monogramját, és körbe hordozta. Így terjedt el az ismerős IHS. Veronában például a ferences kolostor és a templom is Sziénai szent Bernardin tiszteletére épült, a szent prédikációink emlékére. Mindenhol ott látható a jelvénye, Jézus nevének a monogramja. „Bármit kértek az én nevemben megteszem nektek.” ....... tovább

vasárnap, május 17, 2009

Gyümölcseink

Az Úr Jézus tanítása alapján, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen gyümölcsöket terem az életünk. Ismerjük fel annak a nagy lehetőségét, hogy Jézus barátai lehetünk, és cselekedjünk annak érdekében, hogy az általa felkínált kegyelmi eszközök erős, gyümölcstermő fává izmosítsanak bennünket.
........... tovább

péntek, május 15, 2009

A pápa Betlehemben



Kétezer évvel ezelőtt Betlehem tanúja volt Isten ígérete hűségének. Az Ég és Föld ölelésében Jézus felszentelte a szeretet birodalmát, amely képes „megváltoztatni a szíveket, megvilágosítani az értelmet és megerősíteni az akaratot”.

csütörtök, május 14, 2009

Jeruzsálem legyen a béke városa



Itt keresztények élnek és helyt állnak - nem akármilyen körülmények között

Szabó Miklós Xavér ferences szerzetes, a Jeruzsálemi Biblikus Intézet hallgatójának tudósítása:
A Szentatya Jeruzsálembe való megérkezését nagy várakozás előzte meg. Az elvárásokat – vajon mit fog mondni, előbbre megy-e a párbeszéd, de méginkább a békefolyamatok ügye – mondhatni „átkeretezte” az a tény, hogy Benedek pápa imádkozni és zarándokolni jött ide.
A Szentföld mindannyiunk előtt azért is nagyon fontos, mert ez az a föld, amely látta megszületni a Bibliát, és ahonnan útjára indult az Egyház. Azonban hangsúlyoznunk kell: túl azon, hogy a Szentírás, az őskeresztény hagyomány és a régészet szempontjából számtalan érdekes látnivaló van, itt jelen van egy élő egyház is, nyilván a maga örömével, reményével, kérdéseivel és nehézségeivel együtt. A közel-keleti kérdések és a híradások kapcsán, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy itt keresztények is élnek és helytállnak – nem akármilyen körülmények között. A palesztin területen fekvő, Jeruzsálemtől 12 km-nyi távolságra lévő Betlehemből például, a nehézségek miatt olyan nagy méretű a keresztény családok kivándorlása, hogy az a veszély fenyeget, nem lesz helyi egyház.
A Szentföldön közel 197 ezer különböző felekezetű keresztény él, ebből 44 ezer római katolikus, 20 ezren élnek Izraelben, 24 ezren a palesztin területeken. A helyi katolikus egyház közösségei, de leginkább a közel 800 éve itt élő és működő ferences Kusztódia nagyon sok területen működik a béke és a cselekvő felebaráti szeretet jegyében: oktatás, nevelés, a szent helyek szolgálata, plébánia, karitász, munkát biztosít a helyieknek, házakat és lakótelepeket épít. Élő egyház van itt, amely továbbra is élni akar.
A kedd délutáni pápai szentmise helye a Getszemáni kert mellett elterülő Kidron vagy Jozafát völgye volt. Közös hagyomány szerint ez a völgy lesz az általános ítélet helye, ahonnan elkezdődik a testi feltámadás. Ezért keresztények, mohamedánok és zsidók egyaránt szívesen választották, választják ma is temetkezési helyül az Olajfák hegye lejtőit vagy a völgyet. Ami legmegdöbbentőbb volt számomra, hogy a húsvétvasárnapi szentírási szövegek hangzottak fel. És hátborzongató volt, nagyon gyönyörű és találó, ahogy a diakónus csengő arab dallamon énekelte a János evangéliumából: „Még nem értették ugyanis az Írást, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból”.
Számtalan zarándok mellett jelen voltak a különböző felekezetek képviselői is, a helyi római katolikus egyház arab és héber nyelvű hívei is. A jeruzsálemi latin pátriárka, Fouad Twal köszöntőjében párhuzamot vont Jézus agóniája és a palesztin nép szenvedése, szabadság- és béke vágya között. A Szentatya homíliájában Jeruzsálem nevének népies etimológiájából kiindulva, szólt arról, hogy Jeruzsálemnek a béke városának kell lennie, hiszen a Szent Városnak bensőséges elhivatása, hogy lelki haza és viszonyítási pont legyen mindazok számára, akik az Egy–Istenben hisznek. Megköszönte a szentföldi keresztények folyamatos, hitvalló jelenlétét és kitartásukat, amely rendkívül értékes Isten szemében, és a jövő fontos eleme.
Verőfényes időben, nagyon szép, bensőséges hangulatú szentmise volt, ahová örömmel mentünk, és feltöltődve, örömmel tértünk haza.
Vatikáni Rádió

Legyetek a párbeszéd hídjai és a remény világítótornyai



Kétezer évvel ezelőtt Betlehem tanúja volt Isten ígérete hűségének. Az Ég és Föld ölelésében Jézus felszentelte a szeretet birodalmát, amely képes „megváltoztatni a szíveket, megvilágosítani az értelmet és megerősíteni az akaratot”. Ma is arra hív bennünket Betlehem, hogy legyünk „tanúi Isten szeretete győzelmének a gyűlölet, az egoizmus, a félelem és a harag felett, amelyek megbénítják az emberi kapcsolatokat és megosztottságot keltenek a testvérek között, akiknek egységben kellene élniük. Pusztítást eredményeznek, ahol az embereknek építeniük kellene és elkeseredést, ahol a reménynek kellene virágzania.” A Jászol téren bemutatott szentmise során XVI. Benedek újra konstruktív együttműködést kért a közel-keleti béke érdekében. Ezt a tervet a keresztényeknek is fel kell vállalniuk. „Mindenekelőtt legyetek az élet erejének tanúságtevői, amely megvilágosíthatja és átalakíthatja a legsötétebb és legelkeseredettebb emberi helyzeteket is” – mondta a pápa. Ezt az utat bátorsággal kell megtenni félretéve az „eredménytelen és meddő gondolkodást, cselekvést és reakciókat” a „jóban kitartva, elutasítva a rosszat”.

szerda, május 13, 2009

Békét a Szentföldre!



Annak a lapnak a szövege, amelyet a Szentatya a Siratófalban elhelyezett: Minden idők Istene, Jeruzsálembe, a „Béke Városába”, a zsidók, keresztények és muzulmánok lelki hazájába látogatva eléd hozom minden nép örömét, reményét, vágyait, próbatételeit, szenvedéseit és csapásait az egész világról. Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, hallgasd meg a szenvedők, a félők és a kisemmizettek kiáltását, küldd el a békét a Szentföldre, a Közel-Keletre, az egész emberi családra; indíts meg mindazok szívét, akik hozzád imádkoznak, hogy alázatosan járják az igazságosság és együttérzés útját. „Jó az Úr azokhoz, akik benne bíznak, a lélekhez, amely őt keresi” (Siral 3,25).

kedd, május 12, 2009

A pápa Izraelben - második állomás: Al-Aksza mecset



Benedek pápa közel-keleti látogatása napjainkban arra figyelmeztet, hogy javítani kell a keresztények életkörülményeit Jeruzsálemben és az egész Szentföldön. Ezen cél elérése során fontos szerep jut a vallásközi párbeszédnek.

A haifai héber katolikus közösség



David Neuhaus atya minden héten felkeresi az észak-izraeli Haifát, hogy találkozzon a rábízott hívekkel. Egy magánház ad otthont a találkozóknak, amelyeken több tucatnyi héber anyanyelvű katolikus vesz részt. Országszerte mintegy 400-an vannak.

Békességet hagyok rátok!

A türelem, a léleknek biztosított elsőbbség egy benső megtisztuláshoz vezet. Mi legtöbbször azt gondoljuk, hogy jót akarunk másnak, azonban gyakran előfordul, hogy csak a magunkat keressük. Lehet, hogy azért szeretnénk azt, hogy mások megváltozzanak, hogy nekünk legyen könnyebb. Így attól se riadunk vissza, hogy önző akaratunkat másokra ráerőltessük. Azonban, hogyha a türelem segítségével megőrizzük a lelki békénket, akkor világosabban fogjuk látni, azt hogy mi is a tennivalónk azt, hogy kinek is kell valójában változnia. És ami a legfontosabb megmarad az a lelki béke, ami nélkül nem tudnánk jól és helyesen imádkozni, azért hogy megvalósuljon az Úr Jézus szándéka bennünk és közöttünk: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek.”..... tovább

vasárnap, május 10, 2009

"Atyám a szőlőműves"


A kereszténység életforma, amit nem lehet mímelve élni. Ha valóban Krisztus tanítványainak valljuk magunkat annak az életünkre-, tevékenységünkre nézve húsba vágó következményei vannak.
- Ez megváltoztatja a családi életvitelt, mert itt Krisztus lesz a családfő. A keresztény család tanúságtevő kis Egyházzá válik, ahol a krisztusi szeretet az összetartó erő.
- A keresztény életnek hatással kell lennie a munkánkra, mert akkor már nem kizárólag a megélhetés a cél, hanem az hogy mások javára és hasznára is legyünk.
- Megváltoztatja az egymással szembeni magatartásunkat, mert nem legyőzendő ellenséget, hanem testvért kell látnunk egymásban. ..... tovább

szombat, május 09, 2009

A pápa a Nebo hegyén



A Nebo hegyén a ferences miniszter generális Fr. José Rodrígez Carballo, ofm köszöntötte a pápát, azoknak a ferences testvéreknek a nevében, akik a Szentföldön élnek és dolgoznak. Mózes innen tekintette meg először az Ígéret Földjét. A pápa zarándokként érkezett ide. Azonban a pápa nincs egyedül ezen a zarándoklaton, szeretnénk elkísérni, mondta a miniszter generális. Majd arra kérte a szentatyát, hogy vezessen bennünket a földi élet zarándok útján, úgy ahogyan Mózes vezette a választott népet, mivel ma is sivatagban érezzük magunkat. Szükségünk van, olyan emberekre akik az Úr Jézushoz vezetnek bennünket.
Emlékeztetett az alapvető emberi jogok lábbal tiprására, a háborúkra, az erőszakra és a szegénységre, amely az emberiséget sújtja. Végül azt kérte XVI. Benedektől, hogy segítsen felfedezni hivatásunk szépségét és azt, hogy a Feltámadt Krisztus tanítványai vagyunk.

Jézus a szőlőtő

A jordániai egyházi szóvivő kifejti a pápai út főbb céljait



XVI. Benedek látogatása fontos számos különböző – politikai, társadalmi és vallási – szinten és különösen a közel-keleti béke köré összpontosul. Rif’at Bader atya, a katolikus egyház hivatalos szóvivője Jordániában a pápai látogatás öt legfőbb aspektusáról szólt.

péntek, május 08, 2009

Ferencesek, előkészületek a pápa fogadására



A Kidron völgyében készülnek XVI. Benedek pápa látogatására. Jeruzsálem legnagyobb római katolikus temploma a Nemzetek Temploma, amely a Getszemáné kertjében áll. 800 hívőt képes befogadni, azonban így is kicsi a pápai misére érkezők sokaságához képest. Ezért a ferencesek rendelkezésre bocsátottak egy földterületet, amelyet még 1666-ban vásároltak meg.

Pápai út: Jordánia



XVI. Benedek pápa ma délután fél háromkor érkezik meg az ammani Alia Királynő Nemzetközi Repülőtérre, ahol az ünnepélyes fogadási szertartáson beszédet mond.

csütörtök, május 07, 2009

Húsvéti himnusz (VI. század)



Ad coenam Agni providi
et stolis albis candidi,
post transitum Maris Rubri
Christo canamus Principi;
cujus corpus sanctissimum
in ara Crucis torridum:
cruore ejus roseo
gustando, vivimus Deo.

A papok tisztelete

Szent Ferenc Végrendelete

III.

(6) Azután egyházi rendjükre való tekintettel olyan határtalan bizalmat adott nekem az Úr és ad szüntelenül papjai iránt, kik a római Szentegyház szabályai szerint élnek, hogy még ha üldöznének, akkor is csak hozzájuk menekülnék. (7) És ha akkora bölcsességgel rendelkeznék is, mint Salamon, és szegényes papokkal találkoznék a világban, akaratuk ellenére semmiképpen sem akarnék plébániájuk területén prédikálni.

(8) És úgy akarom tisztelni, szeretni és becsülni őket és a többieket, mint uraimat. (9) És nem akarom észrevenni rajtuk a bűnt, mivel Isten Fiát szemlélem bennük, s ezért uraim ők.

(10) És ezt azért teszem, mert Isten magasságbeli Fiából testi szemeimmel itt e földön semmi mást nem látok, mint szentséges testét és szentséges vérét; ezt pedig ők érintik kezükkel és másoknak is ők szolgáltatják ki. (11) Ezért óhajtom, hogy mindenekfölött becsüljék, tiszteljék és méltó helyen őrizzék ezeket a szentséges titkokat.

(12) Ha tehát valahol Isten szent nevét és igéit tartalmazó írást illetlen helyen találok, azonnal felemelem, és másokat is kérek, hogy emeljék fel és tegyék illő helyre azokat.

(13) És kötelesek vagyunk tisztelni az összes teológusokat és azokat is, akik az isteni szent igéket hirdetik, mint akik lelket és életet árasztanak felénk[1].

Rátér a papok iránti tiszteletre. Ugyanúgy kezdi, mint az előbbi részeket hogy az Úr adta a papok iránti bizalmat is. Akik nem eretnekek, - akik a római Egyház szabályai szerint élnek. Egy szélső határt említ, még ha üldöznék is őt a papok, mint az eretnekeket, akkor is hozzájuk menekülne. Megdöbbentő, mély ragaszkodás, mert nincs más papság az Új-szövetségben. Nem akar olyan lenni, mint az eretnekek, akik saját bölcsességüket hirdették. Egyéniesedve, saját bölcsességüktől vezérelve magyarázták a Szentírást.

Krisztus miatt, még a bűnt sem akarja észrevenni rajtuk. Nem a személyes életszentséget nézi, hanem a szolgálatukat. Szent Ferenc tehát végrendeletileg ránk hagyja a papságnak ilyen fajta tiszteletét.

Azért tiszteli őket, mert a papok az Eucharisztia létrehozói. Az Eucharisztia miatt és az Eucharisztiáért tiszteli. Ők Isten személyes jelenlétének a megbízottjai.

Itt lezárja ezt a papokról szóló részt. Megnyugszik, de hirtelen eszébe jut, a sok elhanyagolt templom, figyelmeztet mennyire fontos, hogy méltó helyen őrizzék az Oltáriszentséget. A latinban értékes helyről beszél (pretiosa)

Az Eucharisztia után Isten Igéje jut eszébe. Egyedüli abban a korban, aki Isten Igéjét egyen rangba helyezi az Oltáriszentséggel. A II vatikáni zsinat óta a szentmise két fókusza: az Ige liturgiája, és az áldozati liturgia. A Szent Ferenc korabeli egyház ezt még nem így látta.

Ugyanakkor kötelesek vagyunk tisztelni azokat, akik Istenről tanítanak, és akik Őt hirdetik.

A középkorban nem illette vallásos tisztelet a teológusokat és igehirdetőket, szent Ferenc nagyra tartja őket.

Ma is aktuális mondanivalója van ennek: tisztelnünk kell azokat, akik szellemi-, lelki erőfeszítést tesznek azért, hogy Istent jobban megismerjük.



[1]vö. Jn 6,64


szerda, május 06, 2009

Mély hit

Szent Ferenc Végrendelete

II.

4) És az Úr templomaiban olyan mély hitet öntött belém, hogy ilyen egyszerű szavakkal imádkoztam:


Ez is életrajzi-adat, amit érdemesnek tart megemlíteni, ami azután történt, hogy elhagyta a világot.: az Úr adta a templomok iránti szeretetet. Sok tapasztalata, élménye kapcsolódik templomokhoz, (San Damiano, Porciunkula) Szent Ferenc első tapasztalata az Egyházzal (Ecclesia), hogy Krisztus szereti.

Menj Ferenc és építsd, fel házamat- erősítsd meg, nem látod, hogy roskadozik.”


.. tovább

kedd, május 05, 2009

Az Úr mutatta meg

Szent Ferenc Végrendelete
I rész

Szent Ferenc életének utolsó hónapjaiban, 1226 szeptemberében-októberében keletkezett. Az életrajzi utalásokon kívül több fontos szemléletbeli, lelkiségi kérdésre választ ad.

(1) Az Úr a következő módon mutatta meg nekem, ... tovább

vasárnap, május 03, 2009

szombat, május 02, 2009

Hivatás

Akkor lesz hivatássá egy élet, ha Isten iránti szeretetből teljesen odaadja magát másoknak. Úgy lesz hivatássá az életünk, munkánk, családunk, ha életünket adjuk másokért, hogyha szeretjük a ránk bízottakat, és képesek vagyunk áldozatot hozni értük. Ma legyen vizsgálódásunk tárgya hogy Isten iránti szeretetből vállaljuk-e a keresztény életet, azt a feladatot, amelynek elvégzése kötelességünk? Ugyanakkor kérdezzünk rá arra is, hogy mit teszünk azért, hogy másokban is megérlelődjön annak a hivatásnak a kegyelme, amellyel Isten ajándékoz meg?
.... tovább