Sosem érhet véget az Isten-keresésünk. Amíg élünk sose mondhatjuk azt, hogy mi megérkezett keresztények vagyunk. Hogyha nem hagyjuk abba a keresést és nem fáradunk, megtapasztalhatjuk ott találjuk meg az Úr Jézust, ahol nem is számítottunk rá.
Ugyanakkor az élet dolgaiban senki nem mondhat jobbat és bölcsebbet, mint amire Jézus tanít bennünket. Így nála kell keresnünk az eligazítást, őt kell megkérdeznünk mindabban amiben tanácsra szorulunk.
A szülőknek, nevelőknek tudniuk kell, hogy a gyermek mindenek előtt Isten gyermeke. Kis korban sokat kell beszélnünk a gyermekeknek Istenről, de ezzel párhuzamosan, különösen, ahogy nőnek egyre inkább Istennek kell beszélnünk imádságunkban a gyerekekről, azokról, akik ránk, vannak bízva. Így jobban elősegíthetjük, hogy ők is megtalálják az Istentől kapott hivatásukat, azt a feladatot, amit nekik kell betölteniük.
A szent Család példája azt mutatja, hogy a legfontosabb rendező elv Isten szerető személye, az ő parancsai, Isten akaratának a keresése. Azonban minél több minden tolakszik Isten helyére, annál nehezebb megőrizni ezt a rendezettséget. ..... teljes egészében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése