Esély a találkozásra

A tegnap megnéztem a Teljesen idegen c. filmet. Egy nő, aki ügyvédként dolgozik, meghívót kap egy drága étterembe. Aláírás: Jézus Krisztus. Hitetlenkedve, de elmegy. Eléggé utópisztikusnak és merésznek tűnt a film, habár Szentírási alapon áll. Nem mindenhol tudok teljesen egyetérteni a film (rendező) háttér gondolkodásával, módszereivel, és egy adott ponton már túl hosszúnak is tűnt a párbeszéd Jézus és az ügyvédnő között. Mégis valahogy a film hatására is, így fogalmazódott meg ma bennem a szentmiséhez kapcsolódó bevezető gondolat: Jézus csodákkal igazolta isteni hatalmát, de ez egyben az Ő szerető gondoskodásának is a jele. Ma is felkínálja a jelenlétét, gondoskodásának szerető tapasztalatát. Vajon van-e érzékünk, nyitottságunk, hogy ezt észre vegyük és éljünk a lehetőséggel?