Lelki családfa

 Ter 49,2.8-10; Zs 71; Mt 1,1-17

Emberi életünkben fontos tényező a származás. Vannak, akik több nemzedékre is vissza tudják vezetni a családfájukat, és fáradságot nem kímélve kutatják az őseik kilétét. Sokan azért kezdenek családfakutatásba, hogy jobban megértsék kik is ők valójában.
A mai evangéliumi részlet Jézus családfáját közli. Nyilván erre nem az Úr Jézusnak volt szűksége. Jézus mindig is tudatában volt annak, hogy ő az Atyától származik és legfőbb feladatának azt tartotta, hogy teljesítse a Mennyei Atya akaratát.
Emberi szempontból is tisztelte anyját, Máriát és nevelő atyját, Józsefet. Szent Máté evangélista célja, azzal, hogy felrajzolja Jézus családfáját az volt, hogy az olvasók elé tárja, hogyan gyökerezik bele az emberiségbe Isten Fia. Egészen Ábrahámig vezeti vissza a családfát, akit minden hívő ősatyjának tekintünk. Vagyis az Úr Jézussal, közös ősökkel rendelkezünk.
Vallásos életünkben a legfontosabb tényező, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ugyanakkor mindenki fel tud rajzolni egy lelki családfát, amely azt tartalmazza, hogy kik segítettek a vallásos életutunkon. Ebbe beletartoznak a szüleink, kereszt szüleink, hitoktatók, papok, lelki vezetők, lelki jó barátok. A mai napon, az imádságos elmélkedés csendjében idézzük fel a lelki családfánkat. Adjunk hálát Istennek azokért, akik segítettek a vallásos életúton, és imádkozzunk értük. Ugyanakkor keressük annak a lehetőségét, hogy mi is a magunk helyén, tovább adjuk a lelki értékeket, és mi is segítsünk másokat a lelki fejlődésben.