csütörtök, december 11, 2014

Az alázat



A mai szentmise evangéliumi részlete az Ó-szövetség és Új-szövetség küszöbén álló, nagy adventi személyiségét, Keresztelő Jánost állítja példaképként elénk.
Jézus megdicséri az ő előhírnökét:
„Asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál.”
Az ő küldetése volt lezárni az Ó-szövetséget és rámutatni az Isten Bárányára, akiben Isten Új szövetséget kötött népével. Keresztelő János megérdemelte a dicséretet, mert derekasan helytállással teljesítette hivatását.
Feltűnő Jézus második mondata, ami elhangzott az evangéliumban:
„De aki a legkisebb a mennyek országában, az nagyobb őnála.”
Azaz Keresztelő Jánosnál.”
Ez csupán azért, mert Keresztelő János még fél lábbal az Ó-szövetségben áll. Nem Keresztelő János miatt, hanem miattunk mondja Jézus, akik már az Új szövetség gyermekei vagyunk, hogy ráébredjünk a felkínált lehetőségre és keresztény hivatásunkra.
Ezt jelzi a következő tömör szentírási mondat is:
„A mennyek országa erőszakot szenved.”
Természetesen nem fizikai, vagy szóbeli erőszakoskodásra biztat Jézus, ez teljesen az félreértése lenne Jézus tanításának.
Arról van szó, hogy erőfeszítés nélkül, nem nyerhetjük el az üdvösséget.
Ez az erőfeszítés vágyaink helyes irányba terelését jelenti.
Törekvéseinknek pedig jóra kell irányulnia.

Imádkozzuk mi is az alázatosság litánia szavaival:

„Hogy másokat énnálam jobban szeressenek,
Hogy másokat többre becsüljenek,  
Hogy világ szemében nőjön más, én hadd csökkenjek,
Hogy mást válasszanak ki, engem félre téve,
Hogy mást magasztaljanak, észre nem is véve,
Mindenben más előzzön meg fölénybe – Hogy ezt kívánjam, Uram Jézus, add kegyelmedet!  

                                                                              (Rafael Merry del Val bíboros, Az alázatosság Litániája)

Nincsenek megjegyzések: