Húsvét vasárnap a szobában figyelmünket a dédunokák kötötték le, miközben a bekapcsolt TV. vallási műsorában arra a szóra, hogy Jézus volt az első, aki halottaiból feltámadott, a gyermekek édesapja- aki mellesleg hitoktatással foglalkozik - felkapta a fejét, és azt mondta, hogy ez nem így van, mert Jézus sok halottat feltámasztott, köztük Lázárt is. Mit mondok majd a hittanos diákjaimnak, ha erről megkérdeznek. Mit is mondhatna hát? Talán az alábbiakat: János evangélista szerint Jézus először azt mondta, hogy "Lázár, a mi barátunk, elaludt, de megyek, hogy fölkeltsem álmából” Eddig rendben is lenne, de aztán azt mondta, hogy
„Lázár meghalt és örülök, hogy nem voltam ott, tiértetek, hogy higgyetek.
Amikor Jézus megérkezett Mártáékhoz, Márta szemrehányást tett neki: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem”
Jézus azt mondta neki: „Feltámad a testvéred” „Tudom, hogy feltámad, majd a feltámadáskor az utolsó napon” válaszolta Márta.
Jézus akkor a következőképpen vigasztalta Mártát: „Én vagyok a feltámadás és az élet. A bennem hívő, ha meghal is élni fog, és minden élő és a bennem hívő nem hal meg örökre.”
János tehát azoknak a zsidó jámboroknak kifejezésmódjával él, akik hisznek a személyes testi feltámadásban.
A jézusi halott-feltámasztások a végső feltámadás jelei, és annak a reménynek alapjai, amellyel az elhunytak végérvényes feltámadását várjuk. A halálos álomból való felébresztések azonban a földi élet folytatására szolgálnak. Így ezek (közéjük értve Lázár életre keltését is)
lényegesen különböznek Jézus feltámadásától, aki átváltozott szellemi testtel egy új létrendben megvalósuló életre támadt.
Az általunk remélt feltámadás előképe tehát nem az életre keltett Lázár, hanem a feltámadt Úr .
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt, Vígadjunk és örvendjünk!
1 megjegyzés:
Húsvét vasárnap a szobában figyelmünket a dédunokák kötötték le, miközben a bekapcsolt TV. vallási műsorában arra a szóra, hogy Jézus volt az első, aki halottaiból feltámadott, a gyermekek édesapja- aki mellesleg hitoktatással foglalkozik - felkapta a fejét, és azt mondta, hogy ez nem így van, mert Jézus sok halottat feltámasztott, köztük Lázárt is. Mit mondok majd a hittanos diákjaimnak, ha erről megkérdeznek.
Mit is mondhatna hát? Talán az alábbiakat:
János evangélista szerint Jézus először azt mondta, hogy "Lázár, a mi barátunk, elaludt, de megyek, hogy fölkeltsem álmából”
Eddig rendben is lenne, de aztán azt mondta, hogy
„Lázár meghalt és örülök, hogy nem voltam ott, tiértetek, hogy higgyetek.
Amikor Jézus megérkezett Mártáékhoz, Márta szemrehányást tett neki: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem”
Jézus azt mondta neki: „Feltámad a testvéred” „Tudom, hogy feltámad, majd a feltámadáskor az utolsó napon” válaszolta Márta.
Jézus akkor a következőképpen vigasztalta Mártát: „Én vagyok a feltámadás és az élet. A bennem hívő, ha meghal is élni fog, és minden élő és a bennem hívő nem hal meg örökre.”
János tehát azoknak a zsidó jámboroknak kifejezésmódjával él, akik hisznek a személyes testi feltámadásban.
A jézusi halott-feltámasztások a végső feltámadás jelei, és annak a reménynek alapjai, amellyel az elhunytak végérvényes feltámadását várjuk. A halálos álomból való felébresztések azonban a földi élet folytatására szolgálnak. Így ezek (közéjük értve Lázár életre keltését is)
lényegesen különböznek Jézus feltámadásától, aki átváltozott szellemi testtel egy új létrendben megvalósuló életre támadt.
Az általunk remélt feltámadás előképe tehát nem az életre keltett Lázár, hanem a feltámadt Úr .
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt, Vígadjunk és örvendjünk!
Megjegyzés küldése