"Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam.Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben;"
Mindenszentek Azokról a személyekről, akiket az egyház szentté avatott, biztosan tudjuk, hogy elnyerték az üdvösséget, vagyis a Menyországba jutottak, és a naptárban az év meghatározott napján találjuk meg a nevüket. A többi szentet egy napon, november 1.-n, Mindenszentekkor köszöntjük. Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket. A Mindszent nevet településeknek is adták, mint a Baranya megyei Okrimindszent és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyei Szepesmindszent, vagy a Csongrád megyei Mindszent. A mindenszentek tiszteletét őrzi Mindszenty József hercegprímás felvett neve is. November 2.-án, Halottak napján az elhunytakra emlékezünk, de rendszerint Mindenszentek napján imáink kíséretében gyújtunk gyertyát a virágokkal, sokszor kis koszurúval feldíszített sírokon. Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, a protestánsok is átvették Magyarországon. A legtöbb templomkapu homlokzatára kihelyezik a reménytkeltő feliratot: „Feltámadunk”. Mártával mondhatjuk: Tudom Uram, majd az utolsó napon. De mi történik velünk addig halálunk után? A hívő keresztény tudja, hogy a „túlvilágon” három állapot van, úgymint a purgatórium, (tisztitótűz)a menyország, és a pokol. A legtöbb statisztikus úgy tekinti, hogy minden másodpercben 1,8 ember hal meg a világban. A magánkinyilatkoztatások szerint a megholtak közül csak kevesen jutnak közvetlenül Isten színelátására, A legtöbben a purgatóriumba kerülünk, még akkor is, ha a kegyelmi állapotban távoztunk el az élők sorából, mert ugyan bűneink jóllehet bocsánatot nyertek, de adósságunkat törlesztenünk kell. A purgatóriumban szenvedő lelkekért mondott szentmisékkel, és ebben a kegyelmi időben, a számukra felajánlott búcsú elnyerésével, akár minden adósságukat „kifizethetjük” . (teljes búcsú). Mérhetetlen kincs van a kezünkben. Ne fukarkodjunk hát, és segítsünk elhunyt szeretteinken. Akik a klinikai halál állapotából visszatértek, elmondják, hogy nagyon sok személlyel találkoztak, akiket a földi életükben ismertek Ezek között sokan voltak azok, akikért imádkoztak. .Azt mondják, hogy azokért, akik elkárhoztak, nincs értelme imádkozni. Honnan tudhatnánk viszont azt, hogy kik azok, akik a pokolba jutottak. Az ima sohasem lesz eredménytelen, Lehet, hogy ezzel más lelkeken segítünk?
1 megjegyzés:
Mindenszentek
Azokról a személyekről, akiket az egyház szentté avatott, biztosan tudjuk, hogy elnyerték az üdvösséget, vagyis a Menyországba jutottak, és a naptárban az év meghatározott napján találjuk meg a nevüket. A többi szentet egy napon, november 1.-n, Mindenszentekkor köszöntjük.
Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket. A Mindszent nevet településeknek is adták, mint a Baranya megyei Okrimindszent és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyei Szepesmindszent, vagy a Csongrád megyei Mindszent.
A mindenszentek tiszteletét őrzi Mindszenty József hercegprímás felvett neve is.
November 2.-án, Halottak napján az elhunytakra emlékezünk, de rendszerint Mindenszentek napján imáink kíséretében gyújtunk gyertyát a virágokkal, sokszor kis koszurúval feldíszített sírokon.
Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, a protestánsok is átvették Magyarországon.
A legtöbb templomkapu homlokzatára kihelyezik a reménytkeltő feliratot: „Feltámadunk”.
Mártával mondhatjuk: Tudom Uram, majd az utolsó napon. De mi történik velünk addig halálunk után? A hívő keresztény tudja, hogy a „túlvilágon” három állapot van, úgymint a purgatórium, (tisztitótűz)a menyország, és a pokol. A legtöbb statisztikus úgy tekinti, hogy minden másodpercben 1,8 ember hal meg a világban. A magánkinyilatkoztatások szerint a megholtak közül csak kevesen jutnak közvetlenül Isten színelátására, A legtöbben a purgatóriumba kerülünk, még akkor is, ha a kegyelmi állapotban távoztunk el az élők sorából, mert ugyan bűneink jóllehet bocsánatot nyertek, de adósságunkat törlesztenünk kell. A purgatóriumban szenvedő lelkekért mondott szentmisékkel, és ebben a kegyelmi időben, a számukra felajánlott búcsú elnyerésével, akár minden adósságukat „kifizethetjük” . (teljes búcsú). Mérhetetlen kincs van a kezünkben. Ne fukarkodjunk hát, és segítsünk elhunyt szeretteinken.
Akik a klinikai halál állapotából visszatértek, elmondják, hogy nagyon sok személlyel találkoztak, akiket a földi életükben ismertek Ezek között sokan voltak azok, akikért imádkoztak.
.Azt mondják, hogy azokért, akik elkárhoztak, nincs értelme imádkozni. Honnan tudhatnánk viszont azt, hogy kik azok, akik a pokolba jutottak. Az ima sohasem lesz eredménytelen, Lehet, hogy ezzel más lelkeken segítünk?
Megjegyzés küldése