Kedden, október 6-án a Mária Rádióban elhangzott egy interjú a ferences lelkiségről. A beszélgetésen jelen volt Kórodi M. Antonetta nővér, Máté Gyöngyvér FVR és jómagam. Az interjút Balázs Erzsébet, a rádió munkatársa készítette. Alább az én válaszaim olvashatók. Próbálkozom az egész interjú megszerzésével és ha sikerül azt is megosztom.
1. A Kisebb testvérek rendjének (Ordo Fratrum Minorum) rövid bemutatása
Kisebb Testvérek Rendje, a hivatalos nevűnk. A latin megnevezés rövidítése OFM. 15 ezren vagyunk, a világ 113 országában működűnk, 146 rendi egységben. Ebből kettő magyar: a magyarországi és az erdélyi rendtartomány. Erdélyben egy ideje 50 körül mozog a létszámunk, jelenleg 11 kolostorban élünk. Kolozsváron van a rendtartomány székhelye. Legismertebb kolostorunk Csíksomlyó, de a szórványban is jelen vagyunk, mint Dés. Még Erdély viszonylatában is nagy távolságra vannak egymástól a kolostoraink pl. Brassó, Kaplony, Déva nem kis rugaszkodás egymástól.
Rendünk a szent Ferenctől ránk hagyott életformát öt fontos pont köré csoportosítja – ez öt prioritás. Ezek köré szerveződik az életünk, a tevékenységünk, ez alapján szoktuk megvizsgálni a megtett utat.
a. Imádság és áhítat szelleme. Szent Ferenc életében mindent megelőzött az Istennel, Jézus Krisztussal való kapcsolat. A közösségeinkben rendezett ima program van, ez átszövi a napjainkat. Ehhez kapcsolódóan a személyes imára is igyekszünk időt szakítani. Akikkel foglalkozunk, akik hozzánk jönnek azokkal is vannak ima alkalmaink.
b. Testvéri közösség. Szent Ferenc a végrendeletében így fogalmaz: „testvéreket adott nekem az Úr” Mi is testvéri közösségben élünk, tevékenykedünk.
c. Szegénység, kisebb testvérség, szolidaritás. Szent Ferenc szándéka az volt, hogy a testvérek szívesen forgolódjanak az egyszerűk a kicsinyek között. Így lettünk mi a nép barátai. Szívesen foglalkozunk rászorulókkal, egyszerű emberekkel: kollégiumokat működtetünk, gyerekekkel foglalkozunk, szegényeket támogatunk.
d. Evangelizáció – igehirdetés. Szent Ferenc a Nagy Király Hírnökének nevezte önmagát. Missziós útján eljutott a Szentföldre is. Ma is fontos tevékenységünk az igehirdetés, misszió. Az idei Nagykáptalan fő témája volt.
e. Képzés – Folyamatos és kezdeti nevelés. Ez inkább lelki képzést fejlődést jelent, aminek része a szellemi képzés is. Mi is ezért képezzük itthon a növendékeinket, a novíciusok kivételével. Ugyanakkor a rendtagok folyamatos képzésére is gondot fordítunk.
3. Hogyan lehet Assisi szent Ferenc ma egy szerzetes számára formáló erő és értelmet adó személyiség.
Ahogyan Krisztus állandóan időszerű és fiatal, így élem meg, hogy az Ő hű követője szent Ferenc is ilyen. Ifjú korunkban néhány társammal, barátommal sokat kísérleteztünk, a hivatáson belüli hivatást keresve (Bőjte Csaba, Páll Leó) Szegényekhez jártunk, öreg otthonba, elmegyógyintézetbe. Színdarabot tanultunk be többekkel szent Ferenc életéről és több templomban is előadtuk. Így döbbentünk rá, hogy ezt szervezett formában, kiegyensúlyozottan – rendi keretek között is lehet tenni. Így lett szent Ferenc életformája számunkra – számomra is életprogram, és ma is az. Ide kívánkozik, amit Rendünk legfőbb elöljárója írta szent Ferenc ünnepére: „Térjünk vissza az Evangéliumhoz és akkor az életünk visszanyeri a kezdetek költészetét, szépségét, varázsát ... Szabadítsuk fel az Evangéliumot és az Evangélium felszabadít bennünket.' Engedjük, hogy szabadítson fel a lelki tompaságból, a száraz megszokásból, a fáradságból és a beletörődésből, hogy Krisztussal és az Ő igéjével, s szent Ferenctől kísérve, újra útra kelhessünk, azzal az erős vággyal, hogy a mai világban és a mai világért Jézusnak igazi tanítványai lehessünk" Hát valahogy ez a kihívás, a mindennapi sürgetés, és megvalósítandó feladat.
Igen, megemlékeztünk arról, hogy 800 éve hagyta jóvá, III Ince pápa a szent Ferenc által adott életformát. A rend keretében, világviszonylatban egész éves program volt, sőt három éves előkészület előzte meg. 2007-ben ott voltam Assisiben az egyik ilyen jubileumi rendezvényen. Sajátos volt, megtapasztalni a rend nemzetköziségét, az összetartozásunkat mondjuk a japán, vagy épp az afrikai ferences testvérrel.
A rendtartományunk idén, augusztus 20-22 között ünnepelte meg a jubileumi évfordulót. Szent István a tartományunk védőszentje, ezért a közösségünk benső ünnepét ekkorra időzítettük. 22-ére hívtuk meg Csíksomlyóra a különféle ferences közösségeket, de a szüleink rokonaink is hivatalosak voltak erre az ünnepre. Otthonossági érzést adott együtt ünnepelni Csíksomlyón a szüleimmel, rendtársaink szüleivel, sok-sok ismerőssel, különféle ferences közősségek és világi rendiek tagjaival.
Jól sikerült kezdeményezés volt a nagy közös étkezés a templom előtti téren, a kolostor udvarán. Az egész ünnepségnek gyökere, tartása és jövőbe mutató iránya is volt. Ez tetszett nekem.
1 megjegyzés:
A Jó Isten éltesse Szent Ferenc követőit. Őket, a kolduló szegény barátokat, még a törökök is megtűrték, és tisztelettel voltak irántuk. Szent Domonkos, A.Szent Ferenc kortársa azt mondta egyszer követőinek, hogy halála után nagyobb segítségükre lesz majd nekik, mint életében volt. Ugyanez látszik a ferencesek munkáján is. Assisi Szent Ferenc sohasem hagyta még el el lelki fiait és nővéreit.
Vannak azonban olyan szentéletűnek látszó ferences papok is, akik ezt a nyagy megpróbáltatást nem tudják elviselni, és elhagyják pályájukat.
Nehéz a ferencesek sorsa. Imádkozzunk értük.
Megjegyzés küldése