Mit akarsz?

            A mai szentmise Ó-szövetségi olvasmányában a Messiásról és a messiási időkről jövendöl Izaiás próféta, akit az Ó-szövetség evangélistájának is szoktunk nevezni. Hallottuk, hogy az eljövendő Megváltó nagyon sokféle tulajdonságát sorolta fel. Ezek közül néhányat számba véve kiderül, hogy milyen szépen teljesedtek mindezek az Úr Jézusban.

„Az Úr lelke nyugszik rajta.”  Épp a mai evangéliumi részben olvastuk, hogy „Jézus felujjongott a Szentlélekben..”  Tehát az Úr lelke volt rajta. Mennyire találó és igaz az is, hogy: „a bölcsesség és az értelem lelke, a tanács és az erősség lelke,”.„lakozott benne.  Tanítása, bölcs szavai felülmúlták minden korok legkiválóbba tanítók személyét. „Nem aszerint ítélt, amit a szem lát, és amit a fül hall, mert bele látott az emberek lelkébe. Nem volt szűksége arra, hogy felvilágosítsák, mi lakozik az emberben.

„Méltányos ítéletet hozott a föld szegényeinek…,”  mert megtanította a nyolc boldogságot, amelyek közül az egyik így hangzik: „boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” Megváltó kegyelmével a messiási békét is elhozta azok számára, akik készek befogadni az ő irgalmát. A nyolc boldogság mondásainál maradva: „boldogok a békesség szerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.”

            Egy ilyen lelki leltár után, miközben az Úr Jézusban beteljesedett messiási tulajdonságokat szemléljük, most az adventi szent időben saját lelki feladatainkra terelődik a figyelmünk.  Krisztus követésünkben, saját életkörülményeinkben bennünket is köteleznek ezek az erények.

Minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy a bennünk lakó Lélek vezessen és érvényesüljön az ő jelenléte. Nem hagyatkozhatunk kizárólag saját emberi bölcsességünkre. Assisi szent Ferenc példájára nekünk is meg kell kérdeznünk naponta: mit akarsz Uram, hogy cselekedjek? És a megismert jót meg is kell tennünk. Nem maradhatunk meg a puszta felismerésnél.

Nem ítélhetek csupán felszínesen, nem dönthetek az szerint, amit külsőleg látok és hallok. Nem cselekedhetünk meggyőződés nélkül, kizárólag mások befolyására. Nekünk belső hallásra és látásra kell törekednünk, amely sokkal teljesebb, mint a külső érzékszervekre hagyatkozni. Csak akkor leszek képes értékelni azt az élethelyzetet, amiben élek. Csak így fogom meglátni azt, hogy miként lehetek a béke embere egy konfliktussal terhelt világban.

A most megkezdett adventi idő, legyen mindannyiunk számára a lelki előrehaladás ideje. Ápoljuk intenzívebben magunkban és másokban a vallásos lelkületet, használjuk fel az adventi idő felkínálkozó kegyelmét, hogy jobban megismerjük Istent, rátaláljunk a hozzá vezető útra és másokat is hozzá vezessünk. Rajtunk is múlik az, hogy Isten kegyelmével megvalósul-e tapasztalhatóan az, amivel Izaiás próféta jövendölésében az Ó-szövetségi olvasmány zárult: „A föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.”