Az Asztronómia Évében a Vatikán koncertekkel, liturgikus ünneplésekkel és kongresszusokkal irányítja Galileo Galileire a figyelmet.
Az Asztronómia Évében a Vatikán koncertekkel, liturgikus ünneplésekkel és kongresszusokkal irányítja Galileo Galileire a figyelmet. 1992. október 31-én II. János Pál pápa nyilvánosan elismerte, hogy a pisai tudós perében az egyházi bíróság hibákat követett el. Poupard bíboros volt az ügy újravizsgálásának felelőse – olyan kérdésről van szó, amely a tudomány és a hit közötti egyik legjelentősebb konfliktust képezte. A Kultúra Pápai Tanácsának helyettes titkára, Melchor Sánchez de Toca szerint II. János Pál szerepe meghatározó volt az ügyben. „A Galileo-ügy nem lett lezárva, mindig nyitva maradt. II. János Pál volt az, aki meghívta az Egyházat arra, hogy fényt derítsen az ügyre. Ugyanakkor meghívta a tudományos közéletet és az Egyházat is arra, hogy küzdjék le a múltbeli akadályokat.” Sánchez de Toca prelátus társszerzője annak a tanulmánynak, amely a mára a tudomány és a hit ellentmondásának jelképévé lett esetet vizsgálja. Poupard bíboros az ügy hátteréről a következőket mondta: „II. János Pál pápa azon fáradozott, hogy megváltoztassa az Egyházról a közvéleményben kialakult eléggé negatív képet, miszerint az a tudomány ellensége volna.” „A megbízásom után apránként ráébredtem, hogy ezt az egész témát hogyan tették eszközzé mindenekelőtt a felvilágosodás korától kezdve, és hogyan vált belőle egy egyházellenes fegyver.” „II. János Pál azt mondta nekem, hogy ebben a kellemetlen helyzetben nagyon fontos minden hiba beismerése, függetlenül attól, hogy ki és miként követte el.” Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke írta a tanulmány előszavát. Így vélekedik a kérdésről: „A követendő alapelv, miként azt II. János Pál megmondta, a múlt és az emlékezet megtisztítása volt, hogy eltávolítsuk azokat a hibákat, amelyeket az egyházi közösség követett el, s ezen az alapon, immár szabadon a múlt nehézségeitől, képessé válunk egy másfajta, párbeszéden alapuló jövőt felépíteni, ami oly fontos napjainkban. Valódi párbeszédre van szükség azok között, akik most leginkább csak vitatkozni tudnak.” „Másrészt fel kell ismerni, hogy napjainktól kezdve Galileo új módon jelenhet meg előttünk: egy állandó és folyamatos meghívás lehet ő a tudomány és a hit közötti jobb és termékenyebb párbeszédre, ő, aki ugyanennek lett áldozata.” XVI. Benedek megemlékezett az Asztronómia Évében Galileoról egyrészt a december 21-i Úrangyala imádság kapcsán, hisz ez a téli napforduló időpontja, másrészt vízkereszt ünnepén, január 6-án, amikor a bölcseket vezető csillagról szólt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése