vasárnap, december 19, 2010

Karácsonyi készűlődés


Iz 7,10-14; Zs 23; Róm 1,1-7; Mt 1,18-24

Nem egészen egy hét választ el Karácsony ünnepétől. Ma, advent IV vasárnapján, a küszöbön álló karácsonyi ünnepkör előtt, számba vehetjük az advent folyamán megtett lelki utat. Ugyanakkor lehetőségünk van kijavítani a készülődés folyamán előfordult mulasztásainkat. Ebben segítenek a szentmise olvasmányai.
Az Ó-szövetségi olvasmányban a Kr.e VIII században, Izaiás próféta ajkán Isten arra buzdította Ácház királyt, hogy kérjen jelet, hogy ez által megerősödjön a bizalma. Annak ellenére, hogy Ácház visszautasította ezt a lehetőséget, Isten mégis jelet ígért: „Ime a szűz fogan, fiút szül és Emmánuelnek nevezi, ami annyit jelent: velünk az Isten.”
          Az evangéliumban már a beteljesülés tárul elénk. Szent Máté evangélista miközben Jézus születésének körülményeiről ír, a Szűzanya kiemelkedő érdemei mellett, szent József szerepéről is szól. Az Úr Jézus történelmi születésénél Isten olyan személyek közreműködésére épített, akik szeretetből készek voltak áldozatot vállalni és ehhez személyes terveiket is feláldozták.
József készülődött, várakozott, de egy egész másfajta életet álmodott meg. Mária jegyeseként csakis arra készülhetett, hogy feleségül vegye őt, de azt kellett látnia, hogy Mária gyermeket vár. El akarta bocsátani, de az álmában megjelent angyal üzenetére megváltoztatta emberi elhatározását.
Mivel igaz ember volt, nyitott tudott maradni Isten hívására. Képes volt arra, hogy saját emberi terveit alárendelje Isten akaratának.
          Hogyha párhuzamot vonunk a saját adventi készülődésünk és szent József várakozása között, rádöbbenhetünk, hogy a vallásos életünkben, vagy épp a karácsonyt megelőző várakozásunkban mennyi megszokottság van. Ezek lehetnek jól bevált módszerek, hogy miként szoktunk tenni dolgokat, pl. hogyan készülünk fel a karácsony ünnepére. Már ilyen honlap is van az interneten, hogy „Karácsony bakik nélkül”. Ez akár hasznos lehet, habár teljesen világi szemszögből nézi az ünnepet. De, a vallásos életben is sokat számit a tapasztalat. Miért is ne tennénk azt, amit már kipróbáltunk, azt, ami már jól bevált? Mégis szűkség van egy többlet nyitottságra, frissességre, találékonyságra, odafigyelésre, személyes vállalásra.  Jézus térhódítása bennünk és közöttünk csak a szeretetből vállalt áldozataink révén történik meg. Ehhez pedig nem elég a megszokás, a rutin, többre van szűkség.
Józsefnek álmában szólt az Isten és „amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki.” Szent József képes volt a dolgok megszokott rendjét megváltoztatni, és saját emberi terveit alárendelni Isten akaratának, és kész volt együttműködni ezzel az isteni tervvel.
Nekünk is figyelnünk kell, és olvasnunk kell azokból a jelekből, amelyeken keresztül Isten üzen.
Lehet, hogy ez imádságban történik meg, vagy épp egy jó szentgyónásra van szükségünk. Az is lehet, hogy egy jóakarónk által szólít meg minket, vagy a szentírás-, vagy lelki olvasmány szavain keresztül hallatja a hangját. Nagyon sok módja és lehetősége van annak, hogy Isten üzenete elérkezzen hozzánk.

Mindenképp, most a küszöbön álló karácsonyi  időben, szent József példájára, legyünk készek meghallani Isten jóra ösztönző szavát, és még ha áldozatba kerülne is, cselekedjünk annak megfelelően.

Nincsenek megjegyzések: