„…odaadta tanítványainak.” (Mt 15,36)
A csodálatos kenyérszaporításkor Jézus nem a semmiből varázsol rengeteg kenyeret, hanem abból a hétből, ami a tanítványoknál van, majd nem közvetlenül az embereknek adja a megszaporított táplálékot, hanem a tanítványoknak nyújtja, hogy ők osszák ki a népnek.
Mindebből két lelki gondolat következik. Egyrészt az Úr felhasználja mindazt, amink van, s amit átadunk neki, másrészt a segítségünket kéri, hogy jóságának közvetítői, szeretetének továbbadói legyünk. Csodáihoz nem nélkülözhetetlen szereplői vagyunk, mégis kéri közreműködésünket kegyelmeinek közvetítéséhez.Adventben és karácsonykor Jézus önmagát adja nekünk. Őt szeretnénk tovább adni az embereknek, hogy találkozzanak vele és átéljék az Isten-látás örömét. (Horváth István Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése