Az Úr Jézus nyilvános tevékenysége idején gyakran találkozott a visszautasítás keserű élményével. A mai evangéliumban egy korabeli gyermekvers szövegét használta fel, hogy véleményt mondjon a hallgatóságáról. Akkor talán közismert lehetett ez a mondóka, amit a gyermekek az utcákon ismételgettek: „furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Jézus önmagára és Keresztelő Jánosra alkalmazza ezt.
Keresztelő János határozott, kemény szavakkal prédikált a pusztában, megtérésre intve az embereket. Azonban nem mindenki értett a megtérésre hívó szóból.
Jézus szelídebb hangon, de ugyanolyan határozottsággal hirdette Isten Országnak örömhírét, de neki sem hitt mindenki. Olyan ez, mint a sírás könnyek nélkül, vagy a zene, hallgatóság és tánc nélkül. Jézus szava bennünket is el akar érni.
Ma nekünk is azt mondja a prófétán keresztül: "arra tanítalak, ami javadra válik, és arra az útra vezetlek, amelyen járnod kell.".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése