Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor - Hirdetések

hétfő, október 11, 2010

Jónás próféta jele

 Fr. Puvák Marián ofm bevezető gondolatai a mai evangéliumhoz, amely a Mária Rádió ma reggeli műsorában hangzott el.

„Szó ami szó, gyakran jobban érzem magam a nem hívők között, mint a fanatikus katolikusok körében. „
          Biztos furcsa mondat ez, különösen a Mária rádió hallgatói számára, akik nap mint nap hallgatják a rádiót, és akik az gondolják, hogy mégis, úgy nagy vonalakban jó katolikusok.
De ezt az idézettet nem másvalaki mondta, mint a szent életű boldog XXIII János pápa, amikor még franciaországi nuncius volt. A mai napon az ő emléknapját ünnepeljük, és hadd mondjak el annyit róla, hogy szerény véleményem szerint, ő, egyházunk egyik legkiemelkedőbb pápája.
          De hogyan kapcsolódik az amit tőle idéztem, a mai evangéliumhoz? Hát úgy, hogy mindkettőben agyon dicsérik a nem hívőket!
          XXIII János pápa azt mondja, hogy jobban érzi magát a nem hívők között, mint a fanatikus katolikusok körében, az evangélium meg arról beszél, hogy milyen ügyesek Ninive férfiai akiket a zsidók nemcsak pogányoknak hanem kimondottan ellenségeknek tekintettek.
          Ismerjük a történetet, amikor Isten elküldi Jónást Ninivében, hogy megtérésre szólítsa fel az ott lakó embereket, ezért nem ismétlem meg újra. S ha már ismerjük, akkor azt is tudjuk, hogy a Niniveiek egyből hallgatnak Jónás szavára. A király, az emberek és még az állatok is bűnbánatot tartanak. Szó ami szó, a történet tanúsága az hogy, ezek a pogányok bár bűnösök voltak és gonosz dolgokat cselekedtek, mégis, fülük egyből megnyílt a próféta szavára és szívük befogadta Isten üzenetét.És nemcsak befogadták, hanem nyomban cselekedtek is, böjtöltek és bűnbánatot tartottak.
Ezt a magatartást dicséri meg Jézus is a mai evangéliumban, és szembe állítja ezt, a magukat hívőknek mondó zsidó magatartással, akik nem elégszenek meg az Ő prófétai üzenetével, hanem csodajeleket kérnek tőle. Jézus ott jár-kell közöttük, hirdeti Isten országát, betegeket gyógyít, ördögöket űz ki, és ez mégsem elég nekik. Más jeleket kérnek!
          Úgy érzem ez az erősségük a nem hívőknek! Ők még „nem ismerik Istent” !!!
 Természetesen az hogy „nem ismerik Istent” csak idézőjelben mondtam! Ezzel csak azt szeretném kiemelni, hogy sokan közölünk, azt gondoljuk, hogy mi már ismerjük Istent, mivel már gyerek korunktól, imádkozunk, templomba járunk, és olvassuk a Szentírást.
          Ugyanezt gondolták magukról az akkori farizeusok is, és mégsem ismerték fel Jézust amikor közöttük járt-kelt. Amikor beszélt hozzájuk, jelt kértek tőle, hogy valamivel bizonyítsa, hogy valóban Ő a Messiás.
Néha elgondolkodok azon, ha ma az utcán szembe találkoznák Jézussal, én vajon felismerném-e? Jó kérdés, s igazán nem tudom rá a választ. Azt viszont tudom, hogy Ő mondotta, hogy:
          „Amit a legkisebbnek tettetek testvéreim közül, nekem tettétek.”, ezért azon iparkodom, hogy ha nem is ismerem fel Jézust egyből, legalább a legkisebbeket ismerjem fel, és úgy viszonyuljak hozzájuk mint, Uram legkedvesebb gyermekeihez.
          Ezt kívánom minden Mária rádió hallgatónak is!
Mi nem vagyunk pogányok, hanem vallásos életet élő keresztények, és ez a tény nem jelenti azt hogy egy pápa, mint XXIII János nem érezheti jól magát körünkben, és végképp nem jelenti azt, hogy fülünk nem halhatja meg Jézus szavát, felismervén benne az Élő Isten miden értelmet felülmúló szeretetét.
          Gondolataimat zárom egy újabb idézettel, a mai nap szentjétől, boldog XXIII János pápától:
  „Ne a félelmeidtől kérj tanácsot, hanem a reményeidtől és az álmaidtól. Ne a kudarcaidon gondolkozz, hanem a még meg nem valósított lehetőségeiden. Ne azzal foglalkozz, amit megpróbáltál, de nem sikerült, hanem azzal, amit még lehetőséged van megtenni. „

Nincsenek megjegyzések: