Gazadasági Válság

A váratlan világszintű gazdasági válság kapcsán egy neves XIX. századi katolikus teológus és filozófus, Antonio Rosmini ma is időszerű megoldással tud szolgálni.

A váratlan világszintű gazdasági válság kapcsán egy neves XIX. századi katolikus teológus és filozófus, Antonio Rosmini ma is időszerű megoldással tud szolgálni. Erre a gondolatra épült Carlos Hoevel professzor tanulmánya, amellyel megnyerte az Acton Insitute 2008. évi Novak-díját. A Pápai Szt. Kereszt Egyetemen bemutatott írásának címe: "Pénzügyek, globalizáció és erkölcsiség". Hoevel szerint a világválság okai a kapzsiság, a jogi rendszerek nem kielégítő volta és az erkölcsi lazaság. Számos ország abban keresi a kiutat, hogy pénzt pumpál bukott vagy bukásban lévő vállalatokba. Valójában ezt kell mondanunk: "Rosminiánus szemléletben teljesen elhibázott lenne egyedül a piacgazdaságot felelőssé tenni az aktuális világszintű gazdasági válságért. Épp így helytelen lenne a kollektivista mércék keresztülvitele, amelyek a magánvagyon újraelosztását vagy államosítását követelik, manipulálják a piaci árakat, anyagi támogatással kisegítenek olyan vállalatokat, amelyeket jótékonynak ítélnek, tovább növelik a jóléti államot, vagy bezárják a külföld elől a nemzeti gazdaságot. Az ilyen intézkedések veszélyeztetnék nem csak a gazdasági növekedést, hanem a társadalmi igazságosságot, a természeti jogot és az emberi személy méltóságát is, következésképp rombolnák egy keresztény társadalom felépítésének lehetőségét." A gazdaság rosminiánus szemléletének megfelelően Hoevel úgy véli, hogy a gazdasági válsághoz kulturális és életmódbeli krízis is társul, a megoldáshoz ezért a szívek megváltoztatására van szükség: "Ha az emberek a fogyasztásban, a munkában vagy a pénzben keresik a boldogságot, ennek eredménye egy vég nélküli és értelmetlen versenyfutás a boldogságnak alkalmatlan eszközökkel való eléréséért, amely az elérhetetlen vágyak rendezetlen megsokszorozódását eredményezi a túlzott és önpusztító fiktív szükségletek teremtésével."