Van, akit Isten közülünk kora reggel, azaz gyerekkorában hívott meg a vallásos életre. Olyan családban nőhetett fel, olyan környezetben, hogy mintegy bele nőtt a vallásos életbe is. És ez milyen nagy ajándék.Másokat Isten talán délben, mondjuk élete delén fogadott fel az ő munkájára. Az ilyen embert valamilyen esemény, egy jó lelki gyakorlat, vagy gyóntató kimozdított élete megszokott kerékvágásából és ráléphetett a lelki élet útjára. Olyan is akad, aki az utolsó órában érkezett. Idős korban érintette meg Isten kegyelme, és ekkor sikerült fordítania élete eddigi helytelen irányán. Azonban Isten előtt senki nem számít későn jöttnek. A megtérés sosem késő, de mindig időszerű. Azt viszont nem nekünk kell eldöntenünk, hogy kinek milyen jutalom jár. Még azt sem, hogy a mi fizetésünk milyen arányban van mások jutalmával, netán azokéval, akik utoljára érkeztek. >>>> tovább
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése