kedd, január 25, 2011

Ferences Félóra 23



Interjú Boros Margit, ferences nővérrel.
Szentföldi élmények.
San Damianoi kereszt: Jézus nyaka

vasárnap, január 23, 2011

szombat, január 22, 2011

3. évközi vasárnap


,,Jöjjetek utánam, és én emberek halászává teszlek titeket!''

vasárnap, január 16, 2011

szombat, január 15, 2011

2. évközi vasárnap


Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.''

szombat, január 08, 2011

A Jordán

Jézus megkeresztelkedésének a helye a Jordán folyóban

Mivel ma a Jordán folyó Izrael és Jordánia határát képezi Jézus megkeresztelkedésének a helye, nyugati oldalról nem látogatható. Izrael évente egyszer egyszer tesz kivételt és október utolsó hetének csütörtökén megnyitja a hatalmas vaskaput, hogy a zarándokok csoportosan lemehessenek a folyóhoz.
Így adatott meg nekünk is a szentföldi utunk alkalmával ez a nagy lehetőség. Az éjszakát a Tábor hegyén töltöttük a ferences kolostor vendégházába. Korán keltünk, mert reggel hat órakor már indulnunk kellett, hogy idejében csatlakozni tudjunk a többi zarándokhoz. Gyors és nagyon kanyargós leereszkedés volt a hegyről. Lent átszálltunk a mi kis buszunkra és az Ezdrelon síkságon Jerikó fele indultunk. Kis kitérővel, de végül is megtaláltuk a letérőt a főútról Jézus megkeresztelkedése helyéhez. Nagy parkolóba érkeztünk, ahol már már sokan várakoztak, és idővel még többen lettek. Itt volt már a kusztos, több ferences testvérrel, akik a liturgiát megszervezték és levezették. Meglepetésünkre a szentendrei ferences gimnázium énekkarával is találkoztunk. Ők is zarándok úton voltak két ferences testvér vezetésével.
Miután már szép számmal össze gyűltünk tömött sorban, körmenetben elindultunk a Jordán folyóhoz. Az út két oldalát szögesdrót védte, és felirat figyelmeztetett, hogy aknásított terület. Az volt a benyomásom, hogy holdbéli tájon járunk. Ez már javában a júdei sivatag. 20-30 perces gyaloglás után értük el a Jordán partját, ahol a ferencesek miséző helyet építettek. Itt többször állott templom, kápolna, de mindig lerombolták. Most még áll ez a kis hely, de ki tudja milyen sors vár rá. Miközben a szentmisére készültünk és gyorsan odamentem a vas korláthoz, hogy végre láthassam a Jordán folyót. Annak ellenére, hogy fegyveres őrök cserkészték a terepet és  a túloldal már Jordánia, nekünk az a szent hely volt ahol megnyílt az ég, és szózat hallatszott: "ez az én szeretett Fiam őt hallgassátok." Nem mondom zavaró volt a sok szúnyog, a tikkasztó hőség, a barátságtalan szögesdrót kerítés, a nyelvek bábele, mégis jó volt részt venni a szentmisén ezen a helyen. Most a szívünknek kellett megnyílnia, hogy beléphessen Jézus, mint egykor a Jordánba. A szentmise után 20 percet kaptunk, hogy leereszkedjünk  folyóhoz és bele léphessünk, megérinthessük, amit áhítattal meg is tettünk. Így érinthettem én is a Jordán vizét és érezhettem annak a nedvességét, amely most simogatónak tűnt és összekötött azzal, aki értem - értünk vállalta az emberi létet annak minden velejárójával. Egy palackba vizet is merítettünk, ami hazafele, a reptéren fennakadt a vizsgálaton, de a zsidó ellenőr jóindulatú mosollyal tovább engedett.
Sajnáltam, hogy olyan hamar eltelt a rendelkezésünkre álló idő és vissza kellett mennünk a parkolóba ahonnan elindultunk. Csak most tűnt fel, hogy több elhagyott jobb sorsra érdemes templom sorakozik a környéken. Hátha lesz még idő, amikor látogatható lesz a környék. Most még feltűnőbb volt a forró sivatag, ennél pusztább helyet nem is lehet elképzelni. Jó volt újra beülni a kisbuszba, hogy folytassuk a szentföldi zarándok utunkat és  Jerikóba megnézzük azt a hegyet, ahol a Sátán Jézus megkísértette.

péntek, január 07, 2011

Liturgikus Naptár

2011. január
7. péntek
(Penyafordi Szent Rajmund)
1Jn 5,5-13; Zs 147; Lk 5,12-16
Akiben a Fiú van, abban van az élet
8. szombat
(Szent Szeverin)
1Jn 5,14-21; Zs 149; Jn 3,22-30
Aki Istentôl született, nem vétkezik
9. vasárnap: URUNK
MEGKERESZTELKEDÉSE (ünnep)
Iz 42,1-4.6-7; Zs 28; ApCsel 10,34-38; Mt 3,13-17
Ez az én szolgám, akiben kedvem telik
10. hétfő
(Nysszai Szent Gergely)
Zsid 1,1-6; Zs 96; Mk 1,14-20
A végsô idôkben a Fiú által szólt hozzánk az Isten
11. kedd
Zsid 2,5-12; Zs 8; Mk 1,21-28
Isten üdvösségünk szerzôjét szenvedések által tette tökéletessé
12. szerda
Zsid 2,14-18; Zs 104,1-9; Mk 1,29-39
Jézusnak mindenben hasonlóvá kellett lennie testvéreihez
13. csütörtök
(Szent Hiláriusz)
Zsid 3,7-14; Zs 94; Mk 1,40-45
Ma, ha az Úr szavát halljátok, ne keményítsétek meg szívetek
14. péntek
(Nolai Szent Félix, Orseolo Szent Péter)
Zsid 4,1-5.11; Zs 77,3-8; Mk 2,1-12
Igyekezzünk bemenni abba a nyugalomba!
15. szombat: 
(Remete Szent Pál, Szent Maurusz és Placidusz)
Zsid 4,12-16; Zs 18B; Mk 2,13-17
Járuljunk bizalommal a kegyelem királyi székéhez
16. vasárnap: ÉVKÖZI
2. VASÁRNAP
Szent Berárd és vértanú társai
(Szent Marcellusz)
Iz 49,3.5-6; Zs 39; 1Kor 1,1-3; Jn 1,29-34
A pogányok világosságává teszlek
17. hétfő: SZENT ANTAL
APÁT
Zsid 5,1-10; Zs 109; Mk 2,18-22
Isten Fia szenvedéseibôl tanulta meg az engedelmességet
18. kedd: ÁRPÁDHÁZI
SZENT MARGIT (ünnep)
(Szent Piroska)
2Kor 10,17 - 11,2; Zs 44; Mt 25,1-13
Jön a Vôlegény, menjetek ki elébe!
19. szerda
Zsid 7,1-3.15-17; Zs 109; Mk 3,1-6
Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint
20. csütörtök
(Szent Fábián és Sebestyén, Boldog Özséb)
Zsid 7,25 - 8,6; Zs 39; Mk 3,7-12
Jézus egyszersmindenkorra önmagát adta áldozatul
21. péntek: SZENT ÁGNES
(Szent Meinrád)
Zsid 8,6-13; Zs 84; Mk 3,13-19
Szívükbe írom törvényem, és Istenük leszek
22. szombat
(Szent Vince, Batthyány Strattmann László)
Zsid 9,2-3.11-14; Zs 46; Mk 3,20-21
Krisztus tulajdon vérével ment be egyszersmindenkorra a Szentélybe
23. vasárnap: ÉVKÖZI
3. VASÁRNAP
(Suso Szent Henrik, Szent Ildefonz)
Iz 8,23b - 9,3; Zs 26; 1Kor 1,10-13.17; Mt 4,12-23
A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát
24. hétfő: SZALÉZI SZENT
FERENC
Zsid 9,15.24-28; Zs 97; Mk 3,22-30
Krisztus egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bûnét elvegye
25. kedd: SZENT
PÁL APOSTOL MEGTÉRÉSE (ünnep)
ApCsel 22,3-16 vagy 9,1-22 Zs 116 Mk 16,15-18
Atyáink Istene választott ki téged, hogy megismerd akaratát
26. szerda: SZENT
TIMÓTEUS ÉS SZENT TITUSZ
(Szent Róbert, Alberik és István)
2Tim 1,1-8 vagy Tit 1,1-5 Zs 95 Lk 22,24-30
Szítsd föl magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem által benned van
27. csütörtök
(Merici Szent Angéla)
Zsid 10,19-25; Zs 23; Mk 4,21-25
Járuljunk Isten elé igaz szívvel és teljes hittel!
28. péntek: AQUINÓI
SZENT TAMÁS
Zsid 10,32-39; Zs 36; Mk 4,26-34
Meghátrálás nélkül ragaszkodjunk a reménység hitvallásához!
29. szombat
(Szent Valériusz)
Zsid 11,1-2.8-19; Lk 1,69-75; Mk 4,35-41
A hit a remélt dolgokban való bizalom
30. vasárnap:
ÉVKÖZI 4. VASÁRNAP
(Ward Mária)
Szof 2,3; 3,12-13; Zs 145; 1Kor 1,26-31; Mt 5,1-12a
Keressétek az Urat mind, akik alázatosan éltek a földön!
31. hétfő: BOSCO SZENT
JÁNOS
Zsid 11,32-40; Zs 30; Mk 5,1-20
Legyetek bátor szívûek, akik az Úrban reménykedtek!

csütörtök, január 06, 2011

Vizkereszt - mise



Mise Udvarhelyen a Barátok templomában.

Vízkereszt

A karácsonyi képhez szorosan hozzátartozik a napkeleti bölcsek látogatása. A mai napon ezt ünnepeljük. „Napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: hol van a zsidók újszülött királya.”
A bölcsek, akik elsőként keresték fel Jézust, nem a zsidó nép fiai voltak. Ez volt első jele annak, hogy Jézus nem csak egyesekért-, nem a kiváltságosokért született meg, hanem mindenkiért jött. Itt jutott kifejezésre először, hogy Jézus küldetése egyetemes, mindenkire kiterjed és az általa alapított közösség is egyetemes. „Hiszek az egy, szent és katolikus-azaz egyetemes anyaszentegyházban.” – imádkozzuk a Hiszekegyben. Ez az egyetemesség Isten ajándéka, de ugyanakkor feladat is. Feladatunk mindent megtenni, hogy mindenki otthon érezze magát az Egyházban, templomainkban – például, hogy minden korosztály jelen legyen kicsitől-nagyig, fiataltól-idősig.
Érdekes felfigyelnünk arra, hogy egy idő után a bölcsek is elvesztették a Betlehemi csillag fényét és Heródesnél érdeklődtek. Heródes pedig a maga önző érdekében akarta kihasználni az eseményt, rosszindulattal félre vezette őket, de mindez nem vált üdvösségére. A bölcseknek viszont újra megjelent a csillag, és így megtalálták a jászolban fekvő isteni kisdedet.
Mindenki rászorul az Istentől jövő világosságra, vezetésre. Senki nem mondhatja magáról, hogy ő kiváltságos és egyedül ő ismeri a helyes utat.
A bölcsek ajándékot adtak Jézusnak, mindenki azt hozta amije volt: aranyat, tömjént, mirhát.
Vajon mi mit hozhatunk ajándékba? Talán leginkább a szeretet, a jó cselekedet, és az ima lehet a mi ajándékunk.
Hozzuk el ajándékba a jó szándékunkat, hogy megpróbálunk szeretetben élni. Hogyha odafigyelünk környezetünkre, figyelmesek vagyunk egymás iránt, ez Jézusnak szóló ajándék is egyben. Hogyha mások szüksége megindít, és jót teszek a rászorulókkal, ez olyan ajándék, ami bennünket is lelkileg gazdagít és egyben Isten iránti szeretetem konkrét bizonyítéka.
A másik terület, amit Istennek ajándékok az imádságban neki szentelt idő. Az Isten jelenlétében eltöltött idő a lelki töltekezés ideje, a lelki átalakulásnak a felkínálkozó lehetősége. Végül is, amire a legtöbb időt szentelem, az az én istenem, mert a legfontosabbra mindig van időnk.
Vízkereszt ünnepe arra hív bennünket, hogy a napkeleti bölcsekkel együtt mi is induljunk el az Úr Jézus keresésére, és ha rátaláltunk adjunk neki ajándékot, és meg fogjuk tapasztalni, hogy leginkább mi leszünk azok, akik ajándékot kaptunk.

kedd, január 04, 2011